Az Otthon Start Program elindulása óta a legbeszédesebb változás a fővárosi vevők összetételében látható. Így volt ez májusban is: az első lakásukat vásárlók aránya egy év alatt 26 százalékról 36 százalékra ugrott, miközben a befektetési célú vásárlás 42 százalékról 30 százalékra esett vissza – a két vezető motiváció az OSP óta lényegében helyet cserélt.

Ezzel párhuzamosan a vevők fiatalodtak (a 20–40 évesek súlya 34 százalékról 45 százalékra nőtt), és egyértelműen a dolgozó, első otthonát kereső réteg vette át a piac mozgatását a spekulatív kereslettől. Az eladói oldal ezt visszaigazolja: a befektetés értékesítése maradt a legfőbb eladási ok, vagyis a befektetők inkább kiszállnak, mint belépnek. Vidéken ezzel szemben nincs ilyen fordulat — ott a vevőkör eleve első lakásos és alkalmazotti volt, és az is maradt.

Záródó kelet–nyugat olló

Az árdinamikában a vidéki kelet zárkózott fel látványosan: a keleti panel négyzetméterára egy év alatt a legnagyobb regionális mozgást produkálta, és már a nyugati szint fölé került, így a korábbi kelet–nyugat árkülönbség gyakorlatilag eltűnt. A budapesti drágulást a használt tégla ingatlan húzza, a központ felé haladva egyre erősebben.

Lassuló fővárosi panel, élénk vidék

Az értékesítési idő ellentétes irányokat mutat. A budapesti panel eladása érzékelhetően nehezebbé vált a tavalyi májusi értékesítési időhöz képest, miközben a vidéki panel és a budai-belvárosi tégla gyorsabb ügyletzárást hozott. A kereslet súlypontja a belső, befektetői-bérházas kerületekből a budai és a nagyobb alapterületet kínáló kerületek felé tolódott – mindez összhangban van a saját célú, beköltözhető lakást kereső vevők túlsúlyba kerülésével.