A tavalyi, 80-90 százalékos kiesést okozó tavaszi fagyoknál mérsékeltebb fagykárok érték idén a hazai cseresznyeültetvényeket, nagyobb terméskiesés csupán a korai fajtáknál volt, míg a kései fajták esetén a közepesnél nagyobb termésmennyiséget várnak az ágazat szakemberei. A cseresznyetermés országos viszonylatban, fajtától és térségtől függően rendkívül változatos képet mutat, ami egyrészt a lokálisan jelentkező április-májusi fagykárokkal, illetve a virágzás időszakában tapasztalható, térségenként eltérő időjárási körülményekkel, illetve helyenként a körülményeket kevésbé toleráló fajtákkal magyarázható.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) piaci körképe szerint hazánkban idén 6-8 ezer tonna termés várható, a jó évjáratok 10-12 ezer tonnás vagy a tavalyi év 2-3 ezer tonnás termése helyett.

A termés mennyiségére, de – a gyümölcsméreten keresztül – különösen a minőségére komoly hatást gyakorolnak a május-júniusi csapadékviszonyok. Ebben az időszakban a cseresznye kifejezetten érzékeny a csapadékra – sem a túl sok, sem a túl kevés csapadék nem megfelelő számára. A szezon eddigi részében az aszály dominált, ami miatt az öntözetlen ültetvényekben apróbb maradt a gyümölcs (ami nem, vagy csak nyomott áron értékesíthető, mert a piac a 28 mm feletti, de még inkább a 32 mm-t megahalladó méretű cseresznyét keresi). Egyes térségekben a szüret első hetében és a június 10. körül érkező csapadék okozott a gyümölcsök repedésében megnyilvánuló károkat. Ebből is látszik, hogy biztos árualapot csak az öntözött, fagyvédett, jéghálós és a fák fölött esővédő fóliával takart ültetvények adnak.