Hogy mennyire meghatározó tud lenni egy munkahellyel kapcsolatban az, hogy milyen a főnök, talán nem újdonság. Egy jó vezető elő tudja hozni a kollégáiban rejlő tartalékokat és úgy tudja sikerre vinni csapatát, hogy közben a munkahelyi jó hangulatot is meg tudják őrizni együtt - a motivációról már nem is beszélve. Némi túlzással a célok elérése így szinte már gyerekjáték. Azonban nem mindig van ez így. Sajnos előfordulhat az, hogy a főnökünk nem ilyen. Korcyl Kinga, vezetőfejlesztő, coach tanácsai arra az esetre, ha agresszív főnökkel állunk szemben.

Feltartóztathatatlan változás, hogy az ember kerül az üzleti folyamatok középpontjába. Ezt a trendet a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet továbberősíti – mondja dr. Ludvigh Károly senior executive és business coach. Ez még akkor is igaz és nagyszerű, ha a változásnak lehetnek nem kívánatos következményei, hatására kialakulhatnak kedvezőtlen helyzetek.

Ahogy beérik az Y generáció, mind több cégnél szembesül azzal a cégvezető, hogy sorra érkeznek a vállalati babák. Egy ilyen örömteli esemény azonban kihívások elé is állíthat egy céget, különösen akkor, ha a baba a cégvezér családjában születik.

Sok ezer magyar családi vállalkozás vezetője keresi most az utódját, de mit kell tudnia az új főnöknek? Fel lehet készülni egyáltalán a cégvezetésre? Erről kérdeztük szakértőinket, Bagdi Lajos adószakértőt és Vámosi Róbert ügyvédet.

A munkatársak elköteleződése és motiválása a jelenlegi munkaerőhiányos környezetben óriási mértékben értékelődött fel a magyar vállalkozások számára. A motiváció azonban kényes portéka: emberről emberre, helyzetről helyzetre változik, hogy kit, milyen eszközzel motiválhatunk – figyelmeztetett Steve Jones a „Mapping Motivation for Engagement” könyv társszerzője, akivel a Motivationalmaps.hu csapata készített interjút, ebből közlünk most egy részletet.

Folytatjuk a Piac & Profit egyedülálló sorozatát, amelyben egy magyar családi vállalkozásban megkezdett generációváltást követjük nyomon. A következő részben a régi és az új ügyvezetőt ültettük le egy rendhagyó páros interjúra, és azzal szembesítettük őket, hogyan látják a folyamatot a külső partnerek és a megrendelők.

Nem vendéglátósnak, hanem közgazdásznak tanult Zsidai Roy. Előbb foglalkozott pénzügyi és telekommunikációs vállalatokkal, aztán átvette a szülők nyolcvanas években alapított gasztrovállalkozását. A szülei által alapított és vezetett  sikeres Pierrot éttermet és az azzal szemben lévő 21 Magyar Vendéglőt működtető családi cégből tizenkét év alatt több mint négyszáz főt foglalkoztató, három országban jelen lévő, pillanatnyilag tizenhét egységből álló gasztrobizniszt épített Zsidai Roy.

A nemek közötti bérkülönbség régóta téma. De mi a helyzet jelenleg, hogy alakul ez a különbség európai szinten és Magyarországon? Hogy alakul a nők bérezése, mi motiválja őket, mennyire mobilisak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az EMPX Solutions tanácsadó cég kutatásával.

Nemcsak a nagyvállalatok szervezett toborzási rendszerével és juttatásaival, de sokszor még a közmunkával is versenyezniük kell a kisvállalatoknak a szakképzett munkaerőért. A nyomást érzik a cégvezetők, de egyelőre kevés a valóban tudatos lépés. Az ismeretségekben és a rugalmasságban bíznak inkább – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a BGE Budapest LAB kutatási programjának keretében készült kutatás eredményeiből.

Minden munkáltató járt már úgy, hogy a felvett munkatárs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel kapcsolatban Nemes-Nagy Szilvia saját tapasztalatát osztja meg velünk. Igaz történet következik, amelyből felismerheted, mennyire fontos a személyiségteszt és a referencia-ellenőrzés a cégvezetés gyakorlatában.

Folyik ki a pénz és az idő a cégből? Azonnal szervezze újjá az ügyvitelt! Papírral vagy/és digitálisan? Mindig a lehető a legfejlettebb technológiákon alapuljon és integrált rendszerben. Erről szól a Piac & Profit április 3-án megrendezendő Ügyviteli trendek – 2019 workshopja.

A digitális korszak óriási kihívást jelent a válalaltok számára, és a gyors változásoknak egy hagyományos szervezet már csak nehezen tud megfelelni, a cégeknek is alkalmazkodniuk kell a 21. századhoz.

Átlagosan kétévente váltanak munkahelyet, nem kifejezetten lojálisak, viszont elképesztő a tudásvágyuk: ez az Y generáció, akik nem sok pozitív megítélést kaptak az elmúlt évek során. A generáció tagjairól az az alapvető feltételezés, hogy nem elég kitartók, és nem kifejezetten megbízhatóak. De vajon tényleg ennyire nehéz eset az Y generáció?

Sokan tapasztalják, hogy a postaládájukat elárasztják a kéretlen és releváns információkat ritkán tartalmazó közelmények, emailek. Szerencsére a korszerű minőségügyi módszerek között erre a problémára is találunk megoldást - hívja fel a figyelmet szakértőnk.

Az állásinterjú egyik nagy csapdája: minden cégvezető bízik annyira a saját, „természetes” emberismeretében, hogy teljesen erre bízza a kiválasztást. Ilyenkor arra gondolnak, vagy akár ki is mondják, hogy: „ugyan miért kellene az állásinterjú tartásáról külön tanulni? Elvégre kérdezni bárki tud, vagy neeem?”  Valójában még a célzott és eredményes kérdezés se magától értetődő, hát még a válaszok értelmezése – figyelmeztet Nemes-Nagy Szilvia személyzeti és vezetési szakértő.

Március 8-án manapság virággal, csokoládéval és bókokkal kedveskedünk női ismerőseinknek, holott eredetileg ez a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos mozgalom napja volt. Azóta nagyot fordult a világ, és a nők üzleti életben betöltött szerepéhez kétség sem férhet. Magyarország az előkelő 12. helyen szerepel a női tulajdonú vagy nők által vezetett vállalkozások arányát tekintve.

Első és legfontosabb lépés, hogy felsővezetői szinten mondjuk ki, elégedett vásárlókat akarunk! Nem csak úgy általánosságban, hanem igenis tudni akarjuk, hogy milyen az elégedettségi szint, hol jobb és hol gyengébb a folyamat.

Az elmúlt években tapasztalt, Magyarországon mindeddig példanélküli munkaerőhiány több szempontból is a humán erőforrásra és annak értékére irányította a cégvezetők és menedzsmentek figyelmét. A cégek és HR-esek több évtizede tartó kényelmes és kiváltságos pozíciója hirtelen megbillent, és alig egy-két év alatt feje tetejére állt minden. A humán erőforrás gazdálkodás, ezzel együtt pedig a cégvezetés is új kihívásokkal szembesült. Az addig jól bevált módszerek és mechanizmusok hasznavehetetlenné és elavulttá váltak, a jól bejáratott csatornák és források már nem ontották vég nélkül az új munkaerőt. Az új problémák, új megoldásokat hívtak életre - véli dr. Tomka Barnabás humánerőforrás-optimalizálási szakértőnk.

Mostanában divatos téma a munkáltatói márkaépítés, avagy még trendibben: employer branding. Sokat lehet erről hallani és olvasni, de azt veszem észre, hogy valójában kevés az az információ, ami egy cégvezetőnek valójában hasznos. Ezért nézzük meg ma a téma használható oldalát.

Érdekes módon más miatt stresszelnek a nyolc és már miatt a négy órás munkaidőben dolgozók. Bár a sportolás bizonyítottan jobb stresszoldó, a magyar munkavállalók többsége továbbra is inkább kávézva, dohányozva és beszélgetve vezeti le a vezetőség és az ügyfelek okozta munkahelyi feszültséget pihenőidejükben, ha egyáltalán rendelkezésre áll ilyen.

Az életünk minősége nagyban függ az emberi kapcsolataink minőségétől. A sikeres cégvezetők szinte egyetlen közös jellemzője, hogy magas szinten képesek kezelni emberi kapcsolataikat – véli Nemes-Nagy Szilvia vezetési és toborzási specialista.

Soha nem egyik napról a másikra romlik le egy dolgozó teljesítménye, de sokszor későn vesszük észre, ha nem megfelelő a monitoring, illetve még ha észre is vesszük, nem tudjuk, hogyan tegyük szóvá ezt a helyzetet – figyelmeztet szakértőnk, Nemes-Nagy Szilvia.

Sok cégvezető azért kezdett vállalkozásba, mert nagyobb függetlenségre, önállóságra vágyott, ezzel szemben abba a helyzetbe került, hogy a saját cége rabszolgája lett.

Praktikusnak tűnik a munkahelyen szerelmet keresni, ám sok veszély is leselkedik a párokra. A csapat általában nehezen viseli a kollegiális kapcsolat intimmé válását, a főnök pedig a teljesítmény romlásától tart. A nyakunkon a Valentin-nap, ebből az alkalomból egy kcisit körüljártuk a munkahelyi románcok témakörét.

Habár az egyik leggyakrabban használt vállalati folyamat, mégis sokszor sem a vezető, sem a beosztottak nem kedvelik. A Piac & Profit által támogatott felmérésben most arról kérdezzük olvasóinkat, náluk hogyan működik a teljesítmény-menedzsment és hogyan ítélik meg.

A hazai kis- és középvállalkozások mindössze 15%-át foglalkoztatja az utódlás kérdése, és ebből csupán 7%-nál zajlik már a folyamat - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Ahol még nem merült fel a téma, ott a cégvezetők nagy része életkoránál fogva nem tartja aktuálisnak, vagy nincs rá ideje. A jelenlegi vezetők zömmel családtagjukban – főképp gyermekükben - látják a cég jövőjét, ez azonban nem minden esetben valósítható meg, így sokan kénytelenek alternatívát keresni.

Csapatban kellene jól együttműködniük a különböző generáció eltérő kultúrát képviselő munkatársaknak a cégben. De hogyan, amikor már az Y-osok sem értik meg a Z-generáció szavát?

A generációváltás tervezésénél gyakran elfeledkezünk a vállalat legértékesebb részéről: a munkatársakról. Hogy ebbe a hibába mi ne essünk bele, a Piac & Profit ekorealityjének negyedik részében most a MagiComnál dolgozó kulcsembereket szólaltattuk meg, akik név nélkül mondják el, mi a véleményük az átadás-átvételről.

Az egyre dagadó fluktuáció döbbenetes méretű veszteséget okoz a termelő és kereskedelmi szektornak. Az átlagos éves fluktuáció ma Magyarországon 38 százalékos, de vannak cégek, ahol meghaladja a 100 százalékot, azaz egy év alatt a teljes állomány kicserélődik. Az ok: a csalódás.

Két részből álló cikksorozatunk első részében a projektmenedzsment trendekről, illetve a megváltozott igényekről írtunk. A cikksorozat második, befejező részében a jövő sikeres projektmenedzserei által alkalmazandó eszköztárakat, illetve a részükről elvárt szemléletbeli változásokat boncolgatjuk.

Az egyszerűen nem mehet tovább, hogy a munkatársak a cégnél mindent kockás füzetekben vezetnek, és ha bárki elmegy szabadságra, akkor az ügyei teljesen leállnak – hívta fel a figyelmet Szalai Gergely, a Resultator Kft. egyik alapítója.

A technológia és a környezet folyamatos változásával a projektek jellemzői és az ezek irányításához elvárt vezetői eszközök, készségek és megközelítések is folyamatosan fejlődnek. Miben áll ez a fejlődés? Milyen eszköztárak segíthetnek a jövő projektjeinek vezetésében? Szakértőnk segítségével két részes cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk válaszokat.

Nem lehetünk folyton boldogok, néha-néha mindannyian boldogtalanok is vagyunk. Azonban nem mindegy, hogy csak néha vagyunk-e azok, vagy pedig folyamatosan boldogtalannak érezzük magunkat és ez különösen akkor lehet veszélyes, ha egy vállalatot irányítunk, mert van pár olyan dolog, amit a boldogtalan cégvezetők egyszerűen képtelenek beismerni.

Napjainkban egyre népszerűbb a hálózatszemléletű gondolkodás, amely a világunkat különböző elemek és a közöttük lévő kapcsolatok által alkotott komplex rendszernek tekinti. Egyik legfontosabb üzenete, hogy ezek a hálózatok olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek nem következtethetők ki tisztán logikai úton a felépítő részek ismerete alapján, azaz a működésüket a hálózatra, mint entitásra jellemző sajátos mechanizmusok irányítják. A vállalkozás is egy komplex rendszer, amely hálózatokból épül fel. Ha megértjük ezek struktúráját, szerveződési elveit, valamint változásuk okait és hatásait, a menedzsment egy új eszköztárával szerelkezhetünk fel.

2018-ban a Zukunft Personal Hungary Generációk találkozásának színtere lesz, ezért megkérdeztük szakértőinket is, hogyan látják a generációs sokszínűség kérdését. Míg az általános vélekedés a témához általában problémákat, kihívásokat és negatív sztereotípiákat társít, addig Nagy Andrea, a Zukunft Personal Hungary szervezet- és képzésfejlesztés szakértője előrelépési lehetőséget és széleskörű potenciált lát benne.

Egy-egy új szoftver bevezetése ritkán sétagalopp, ráadásul – mint minden a szervezet egészét vagy jelentős részét érintő újdonság – nem vált ki osztatlan örömöt a vállalatnál, pedig az előnyei tagadhatatlanok. Arra azonban már kevesen gondolnak, hogy a projektek sorsa igen hamar, lényegében már a startvonalnál megpecsételődik.

A munkaerő-piaci átalakulás miatt a munkáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a vállalati ösztönzők, a munkáltatói márka építésébe, míg a munkavállalók igyekeznek megtalálni az igazi álomállást. Szakértőnk szerint azonban igazi előnyt az kovácsolhat a jelenlegi helyzetből, aki megfelelő önismerettel rendelkezik.

Energetizáltak vagy enerváltak a munkavállalóid? Nagy mértékben ezen fog múlni az üzleti sikered. A humántőke fontosságáról, a munkavállalókkal való bánásmódról árultak el praktikus tanácsokat a Piac & Profit Szervezetfejlesztés - 2018 konferenciájának neves előadói.

A soft skillekről sokan még mindig azt hiszik, hogy ezek úri huncutságok, pedig a munkában elért eredményeink jelentős részét ezeknek köszönhetjük. Ma már ugyanis nem a tudás, hanem a hozzáállás számít a munkaerőpiacon.

Mi a fene van a mai fiatalokkal? Sok munkáltató szembesül azzal, hogy az Y-generáció - látszólag – egyik pillanatról a másikra hajlamos felpattanni az asztaltól. De ez csak látszólag van így, mert ha megértjük miben különböznek ők a korábbi generációktól, akkor lesz eszközünk a motivációjukra is.

Csaknem harminc évvel ezelőtt indult a nagy vállalkozás-indítási láz Magyarországon, amelyet a vasfüggönyön túli Európa első fejvadászaként Tóth Tamás, testközelből élt meg. A tanácsadó-vállalkozó a mai napig vallja, a fellépés, a karizma és a kisugárzás a siker egyik legfontosabb tényezői, és a közhiedelemmel ellentétben ezek tanulható, fejleszthető készségek, és semmi sem alapozza meg jobban a kapcsolatokat, mint a történetek megosztása, a storytelling.

Sok cég még mindig az eszeveszett toborzásban látja a problémái megoldását, miközben néhányan kezdik felismerni, hogy a megtartás jelenti az új toborzást. Az értékesítésben már évtizedek óta rájöttek, hogy olcsóbb és gyorsabb a meglévő ügyfeleknek értékesíteni az újak megszerzése helyett.

Legtöbbünk még a hetvenes-nyolcvanas évekből, a nappalijából ismeri a Videoton márkanevet. Ma a cég professzionális integrált szerződéses gyártó vállalat. A változásokról Sinkó Ottóval, a cég társigazgatójával és egyik tulajdonosával beszélgettünk.

Az éjszakai baglyok, akik szeretnek inkább sokáig fennmaradni és későn kelni, nagyon eséllyel halnak meg hamarabb, mint azok, akiknek természetes hajlamuk van a korai kelésre. Lehet, hogy a munkáltatóknak engedniük kellene a későbbi munkakezdést az ilyen emberek számára?

Az átütő üzleti siker egyik legfontosabb receptjét, ahogy Mérő László fogalmaz, a mázlit, nem lehet tanítani. A nagy ötleteknek és innovációknak megvan a helyük és idejük, de hogy mikor, azt nem lehet megjósolni. Ezért a legzseniálisabb ötlet is észrevétlen maradhat, ha túl korán vagy, ami még rosszabb, túl későn érkezik a piacra. Mérő Lászlóval, az ELTE Pszichológiai Intézete és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.

Hogy egészen pontosan mikor vált mainstreammé a rohanás, azt nem tudnánk megmondani. De, hogy azzá vált, abban biztosak vagyunk. Hihetetlen elszántsággal nyomjuk a „mennyiséget” és rohanunk. – mondja Nagy Andrea, fejlesztő szakember.

A legtöbbször, amikor employer brand építés kapcsán felteszem a kérdést cégek vezetőinek: „Mit vársz az employer brandingtől?”, hatalmas ambíciókkal és elvárásokkal találom szembe magam. A sürgetettség közepette a cégek azonnal szeretnének valamit csinálni, jönnek is a jobbnál jobb ötletek: legyünk kutyabarát munkahely, vegyünk babzsákot és Ps4et, vezessük be a távmunkát, csináljunk Facebookot. Régóta foglalkoztatott már az a kérdés, mit tehetnek a cégek akkor, amikor azonnali megoldás szükséges a munkaerő megtartás és toborzás hatékonyságának növelésében, de ehhez valójában egy employer branding varázspálcára lenne szükségük.

Digitális asszisztensek, alternatív valóság, videó újratöltve: soha nem látott eszközarzenál van manapság a HR-esek kezében, hogy többet és jobban toborozhassanak. Mire használják ezeket pontosan? Döntően két dologra. Az egyik, hogy minél többet megtudjanak a pályázókról a kiválasztás során, sőt, akár jóval előtte is. A másik, hogy a munkájuk robot részét valóban robotokra bízzák, és több energiát fordíthassanak arra, ami igazán fontos: a tehetségek felkutatására. Globális körkép következik.