A manipulációs lehetőségekben jelentkező különbségek miatt érdemes megkülönböztetnünk az ún. inter- és intra-korporatív hálózatokat. Inter-korporatív hálózatokról akkor beszélünk, ha a vállalkozások kapcsolódnak össze valamilyen együttműködés reményében. Ilyenek például a beszállítói- és értékesítési hálózatok, a folyamatok által alkotott külső értékláncok és a tulajdonviszonyok. Az intra-korporatív hálózatok a vállalkozáson belül alakulnak ki. Ide soroljuk többek között a dolgozók, a folyamatlépések és a dokumentumok által alkotott összetett rendszereket.

A két típus között átfedés lehet, hiszen a kapcsolatokat létrehozó elemek, mint hálózati csúcsok hasonlóak. Jellemzően három csoportba soroljuk őket: események, erőforrások és kompetenciák vagy tulajdonságok. Mindegyik csoportban értelmezhetünk áramlási jelenségeket, hasonlóságot és az elemek általi preferenciákat. Ennek megfelelően a három kapcsolat típust áramlás, attribútum és preferencia élnek nevezzük.

A csúcsok és az élek kombinációi adják a vállalkozásokban értelmezhető hálózatokat, amelyekre egy-egy példát az alábbi táblázat mutat be.

Forrás: Csiszér Tamás: A hálózatszemlélet alkalmazási lehetőségei a minőségügyben. GlobeEdit (2017)

A hálózatok általi modellezéssel felismerhetjük vállalkozásunk működésének rejtett sajátosságait. Azonosíthatjuk egyebek mellett a teljesítményt befolyásoló folyamat-veszteségeket, a munkatársak közötti formális és informális kapcsolatokat, az elvárt és a rendelkezésre álló kompetenciák közötti eltéréseket, a szabályozási rendszer hiányosságait és ellentmondásait, az erőforrások helyettesíthetőségét, a működési kockázatok és az ezeket előidéző események közötti összefüggéseket, vagy a terméktulajdonságok és a folyamatok bemenő paraméterei közötti kapcsolatot.

A hálózatelemzési eszköztár elsősorban diagnosztikai eszköz, de segítséget nyújt a felszínre került problémák kezelésében is. Ha megismerjük a munkatársak rejtett kapcsolatait, könnyebbé válik a munkacsoportok kialakítása. Ha egyértelmű a feladatok által elvárt és az emberek vagy gépek által birtokolt kompetenciák, ill. funkciók közötti átfedés és eltérés, nagyobb eséllyel lesz sikeres az erőforrás allokáció, valamint csökkenthető a tudásvesztés esélye. Ha feltárjuk a kockázati események és a lehetséges okaik közötti kvantitatív kapcsolatrendszert, időben megelőzhetővé, felismerhetővé és csökkenthetővé válnak a nemkívánatos hatások. Ha átláthatóvá tesszük a bonyolult, a hosszú évek alatt „összegubancolódott” dokumentációs rendszert, megszűntethetők a szabályozási hiányosságok és redundanciák.

Ezek a példák jól illusztrálják, hogy érdemes alkalmazni a hálózatszemléletet a vállalkozásokat jellemző komplex kapcsolatrendszerek megismerésére. Ezt a munkát segítik azok a jelenleg is folyó intenzív alap- és alkalmazott kutatások, amelyek célja a matematikai háttér fejlesztése, új elemzési módszerek kidolgozása, valamint ezek alkalmazása az eddig fehér foltnak számító területeken. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha valaki megérti az elsőre talán bonyolultnak tűnő eszköztárat, annak megnyílik egy új világ, amelyben hálózatok veszik körül, ahol olyan kapcsolatok befolyásolják az eseményeket, amelyek irányított módosításával kedvező irányba terelhető a rendszer működése.

Szerző:

dr. Csiszér Tamás

minőségügyi mérnök,

a Resultator Kft. vezető tanácsadója.