Akár multiban dolgozik az ember, akár hazai nagyvállalatnál, akár kkv-nál, ugyanazok a problémák fognak visszaköszönni. Mert minden szervezet alapja az egyén, s az ő tudata és lelkivilága. A humántőkét karban kell tartani, akárcsak a CRM-t, a termelést, a logisztikát és az üzlet minden más szegmensét.
Borbély szerint „szervezeti kultúrája annak is van, akinek nincs. A szervezetfejlesztésben nem az ötlet és a tudás a lényeg, hanem az energizálás: a motiváció és az attitűd megőrzése a lényeges ahhoz, hogy fennmaradjon a cég. A tudás megosztását is elő kell segíteni”.
A szervezetben általános emberi „hozzáállás beépül” az újonnan felvett munkavállalókba is. Az energetizáltság vagy az enerváltság tehát bizonyos értelemben ragályos. Mennyit ér a céged? Szokták mondani, hogy az irodából az érték este hazamegy aludni. „Cégvezetőként napi szinten tűzoltással foglalkozunk, megmarad a feszültség, amikor hazamegyünk. Nem feltétlenül kell lelkizni a munkavállalóval, de az várható, hogy ahogy én állok hozzá a dolgokhoz főnökként, úgy fog ő is. Ha félvállról veszem, ő is úgy veszi a munkáját és engem. Mit teszek meg, hogy itt maradjon nálam? Agyból vagy szívből döntsek?” – vázolta fel sok cégvezető problémáját a munkaerő-hiányos világban Nardai Brigitta szervezetfejlesztő, tréner, coach a System Bridges Kft.-től.
Boldogság = innováció
A jó hangulatú munkahely megteremtése jól felfogott érdeke a vezetésnek. „A kreativitás csendben működik, stresszben nem jönnek az új ötletek. Ha egy értekezleten folyton csak azt a nyomást kapják a munkatársak, hogy „oldd meg, oldd meg, oldd meg," akkor befeszülnek, leblokkolnak” – hangsúlyozta Nardai Brigitta, aki úgy véli, „a lélek elégedettségéből jön a szakmai hatékonyság".
„A vállalati kultúra nem munkavállalói branding, vagyis amit kívülről látnak. A vállalati kultúra azt jelenti, hogy szeretek-e ott dolgozni. Ez belső dolog” – fogalmazott Békési Gábor, a CVI Solutions szervezetfejlesztési szakértője.
