A döntés alapján erre a keresetlevél megírására nyitva álló 30 napon túl csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Ezen álláspont rendkívül leszűkíti a felperes mozgásterét a közigazgatási perekben. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elemzi a Kúria döntését.
Aki jogsértőnek tart egy hatósági (például NAV, GVH vagy fogyasztóvédelmi) döntést, közigazgatási pert indíthat, és bíróságtól kérheti, hogy vizsgálja meg: jogszerű volt-e a hatóság döntése. A közigazgatási per keresetlevéllel indítható meg, amit általában a vitatott döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A felperesnek a keresetben kell megjelölnie a közigazgatási tevékenységgel okozott „jogsérelmet”, vagyis azt, hogy a hatóság döntését (vagy épp mulasztását) milyen okok és jogi érvek alapján vitatja.
Fotó: Pixabay
A kereset megváltoztatása a per során
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a felperes a keresetét legkésőbb a per első tárgyalásán megváltoztassa. A törvény szövege ezzel kapcsolatban pusztán annyi megkötést tesz, hogy a keresetet a döntés eredetileg nem támadott, egyértelműen elkülöníthető részére csak a 30 napos keresetindítási határidőn belül lehet kiterjeszteni.
A szabályozás egyértelműnek tűnik, azonban a Kúria ítélkezési gyakorlatában több, egymásnak ellentmondó értelmezés alakult ki arra vonatkozóan, hogy a kereset milyen jellegű megváltoztatása engedhető meg a per első tárgyalásának befejezése előtt. Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakulását akadályozta, hogy a közigazgatási perrendtartás sem a „jogsérelem”, sem a „keresetváltoztatás” (amúgy alapvető fontosságú) fogalmait nem definiálja, így ezek értelmezése az egyes ügyekben eljáró bíróságokra hárult.
