Az egyik álláspont szerint a keresetindítási határidő letelte után a felperes kizárólag a már előadott érveit részletezheti, illetve pontosíthatja. Ezen értelmezés szerint a kereseti indokoktól alapvetően eltérő, új szempontok bevezetése túlmutat a keresetváltoztatáson, az a per új irányát eredményezné, ezért nem megengedett.

Ezzel szemben a bíróságok más ügyekben kifejtett álláspontja a keresetváltoztatás keretei között megengedhetőnek találta további jogsérelmek megjelölését, illetve egyéb jogi érvek előadását is egészen az első tárgyalás végéig.

„A Kúria most meghozott jogegységi határozata az első, szűkebb értelmezést találta irányadónak, ez az értelmezés pedig mostantól minden bíróságra nézve kötelező” – mondja Fodor Dániel, a Jalsovszky ügyvédje.

Szűkülő mozgástér a közigazgatási perekben

A Kúria jogegységi határozata jelentősen korlátozza a keresetváltoztatásként engedélyezett nyilatkozatok körét. A mostantól irányadó értelmezés szerint ugyanis a keresetindítási határidőn belül nem rögzített jogi érvek a későbbiekben már vagy nem válhatnak a per tárgyává, vagy csak akkor, ha azok szorosan kapcsolódnak a keresetben már előadott érvekhez.

A mostani határozat ezáltal szűkíti a közigazgatás tevekénységgel szemben jogorvoslatért folyamodó felperes mozgásterét. Vannak továbbá olyan pertípusok is, ahol a döntés pontos indokai a keresetindításkor még nem is ismertek. A mostani határozat fényében ezek különösen feladják a leckét a majdani felperesek számára.