Szóval egy olyan állapotban vagyunk, hogy erős felhatalmazás mellett, egy jó szakamberekből álló gárda kezdi meg a munkát a jövő héten. Egy nehéz helyzetben, amikor a kincstár kong, zajlik a kereskedelmi- meg az iráni háború, Ukrajnáról nem is beszélve. A gazdaságok szekere döcögve, de azért előre halad, s még az utolsó pillanatban vagyunk, hogy visszaszerezzük a korábban befagyasztott uniós forrásokat. Szóval nehéz helyzetből, de jó esélyekkel indulunk. Most hasonló felzárkózásra nyílik lehetőség, mint amit a dualizmus korában láthattunk. A remélhető és valószínű politikai stabilitás mellett kialakulhat egy stabil jogállami alapokon nyugvó gazdasági szerkezet. Helyrerázódhat az egészségügy, javulhat az oktatás minősége, kialakulhat (újra) a jogállam, erősödhet a működő tőke beáramlás, stb. Ezek nem azonnal hozzák meg az eredményt. Az első lépéseknek egyértelműen a gazdasági egyensúly megteremtése felé kell irányulni. Ez pedig nehéz feladat lesz. Kérdéses, hogy sikerül-e a vadhajtások (állami hirdetések, indokolatlan kifizetések stb.) visszavágásával annyit megtakarítani, hogy kialakuljon az egyensúly, s elinduljon az építkezés. További lépésekre is szükség lesz, amelyeket valószínűleg nehéz lesz a politikai narratívába beilleszteni. Szóval van még számos fekete doboz előttünk.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Mindez nehéz kérdés, de amikor céget elemzünk, akkor az egyik legfontosabb, sőt a legfontosabb szempont a cég vezetésének a minősége. Ha a „főnök” megfelelő embereket tud választani maga köré, azzal a munka fele már el is van végezve. Csányi Sándor néha nem tévedhetetlenül, de jó embereket tudott választani a megfelelő posztokra, s így az OTP jó menedzsmenttel — amely determinálja a belső tényezőket — tudott előremenni. S ugyan a viharosabb időszakok őket is megtépázták valamennyire, de a jó időszakokban tudtak élni a lehetőségekkel. Van még számos ilyen cég a tőzsdén, a teljesség igénye nélkül pl. az ANY, az ALTEO, az SPP, s lehetne folytatni a sort.