A COVID-járvány következtében kialakuló gazdasági recesszió nem tesz különbséget kisvállalkozások és multinacionális vállalatok között: minden piaci szereplőt megérintett bizonyos mértékben iparágtól, tulajdonosi struktúrától és mérettől függetlenül.

Még azokat a kis- és közepes méretű vállalkozásokat is, amelyek alkalmazkodó- és ellenállókészségükre építették sikerüket. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségéről, biztonságáról és jóllétéről, alkalmazkodva a pandémiás helyzet hetente változó feltételeihez. Emellett pedig biztosítaniuk kell pénzügyi válságállóságuk alapját is, áthidalva ezzel a szervezeti szintű működési zavarokat. A krízismenedzsment tehát nagy nyomást helyezett a kkv-kra, ugyanakkor rávilágított azokra a lehetőségekre, amelyek a válságból való kiemelkedésük és növekedésük sikerstratégiái lehetnek.

Fontossá vált az utódlás kérdése 

Ezek egyike a generációváltás: a járványhelyzet sok esetben megszakíthatta a családi vállalkozások üzleti folytonosságát, ráirányítva a figyelmet az utódlás kérdéskörére.

“A mostanihoz hasonló válsághelyzetek átmenetet képezhetnek, amelyben a fiatalabb generációk tagjai jobban bevonódhatnak a vállalkozásba, és értékes munkaerejükkel, világlátásukkal és szaktudásukkal hozzájárulhatnak annak sikeréhez” - fogalmaz dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere, majd hozzáteszi: “A járványhelyzet a kisebb cégeknél is felgyorsította a digitális forradalmat, így az Y-Z generáció készségszintű technológiai tudása jelentősen javíthatja egy vállalkozás versenyképességét.”

A járvány során a családi vállalkozások is hősies szerepbe kerülhettek az egészségügyi dolgozók és az önkéntesek mellett. Nagy elismerést szereztek azok a cégek, melyek például egészségügyi védőfelszerelések gyártására adaptálták üzemeiket vagy átcsoportosították munkaerejüket a védekezés támogatására.

“A családi vállalkozások gyakran generációkon át ápolják és őrzik hagyományaikat. Ha a bajban is hitelesen képviselik értékrendjüket, azt hosszútávon lojalitással díjazzák a fogyasztók” - fejti ki a szakértő. De nem csak ebben nyilvánulhat meg egy szervezet filantróp elkötelezettsége: a jótékonysági- és magánadományokkal, stratégiai befektetésekkel, az alkalmazottak és a kisközösségek támogatásával, illetve a jövő újjáépítésének előkészítésével is reprezentálhatják értékrendjüket.

“A családi vállalkozások mindig is kitüntetett helyet foglaltak el a társadalomban, most pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a megfelelő területekre összpontosítva előnyt kovácsoljanak inherens adottságaikból” - összegezte a Deloitte családi vállalkozásokra specializálódott csoportjának vezetője.