A családi cégek vezetői a jövőre vonatkozóan is bizakodóak: 77 százalékuk a következő két évben vállalkozása további növekedésre számít.

Mi a titka egy évtizedeken és generációkon átívelő családi vállalkozásnak?

Egyre több családi cégnél történik meg a generációváltás, és ez felgyorsíthatja a digitalizációt – derült ki a K&H családi vállalatok indexből. Mivel az infláció és az orosz-ukrán konfliktus az ő gazdálkodásuk elé is jelentős akadályokat görget, most mindennél időszerűbb lehet, hogy innovatív fejlesztésekkel növeljék hatékonyságukat. A generációváltás jó példáit pedig a hetedik alkalommal meghirdetett K&H családi vállalatok kiválósági díjjal is elismerik, amire 2022. július 31-ig lehet nevezni.

Évről évre egyre több hazai társas vállalkozás lépi át az egy milliárd forintos éves árbevételi határt, de közülük is kiemelkednek a családi vállalkozások. Mára már minden ötödik „milliárdos” vállalkozás tagjai vagy ügyvezetői között családi kapcsolat azonosítható.

Egy friss kutatás szerint a világjárvány kettős hatással volt a következő generáció tagjaira a családi vállalkozásban való részvétel szempontjából. Míg az utódok 43 százaléka elkötelezettebb lett a vállalkozás iránt és jobban bevonódik a cég működésébe mint a pandémia előtt, addig a jelenlegi generáció tagjai nehezebben adják át az irányítást a járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. A mostani generáció tagjainak mindössze fele, az utódoknak viszont közel háromnegyede gondolja úgy, hogy vállalkozásának felelőssége van az éghajlatváltozás és annak következményei elleni küzdelemben.

Minden harmadik családi cég növelte bevételeit tavaly, derült ki a K&H családi vállalatok kutatásából, és bár várakozásaik mérséklődtek, előrejelzéseik szerint az infláció jóval kevésbé fogja megviselni őket, mint a vírus miatt bevezetett korlátozások.

Szétválaszthatatlanul összefonódik a család és a vállalkozás dimenziója a hazai családi borászatok esetében – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) legfrissebb kutatásából. Ez a jelenség jelenthet előnyt és hátrányt is a működésben, de mindenképp dilemmák, kihívások elé állítják a tulajdonosokat. A családi borászatok a családi vállalkozások egy igen izgalmas és sajátos típusát képviselik – gondolkodásmódjukat, céljaikat és működésüket pedig a kutatás révén közelebbről is megismerhetjük.

Hetedszerre is összeállította a Forbes a legértékesebb magyarországi családi cégek listáját.

A világ legnagyobb cégei közül meglepően sok családi tulajdonban van. De vajon csak a véletlen műve, hogy ezek a vállalatok rendre jobban teljesítenek a többieknél?

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében. Fejlesztések terén is az élen járnak, durván minden harmadik cég fordította árbevételének több mint 10 százalékát ilyen célokra az elmúlt években.

A kis- és középvállalkozásokat általában a rugalmassággal és az optimizmussal társítják, ennek ellenére igencsak megviselte őket a koronavírus-járvánnyal járó egészségügyi és anyagi bizonytalanság. Ám az olyan családi vállalkozásokra jellemző értékek, mint a generációk közti együttműködés, a közösségi szerepvállalás és a hitelesség a jövőbeli sikerük katalizátoraivá válhatnak.

A családi gazdaságoknál is felmerülő generációváltás, vagyis az utódlás kérdése egyre aktuálisabb kihívás. Újfajta működési lehetőségeket és számos előnyt biztosít a mezőgazdaságban tevékenykedő családi gazdaságok hosszútávú működésének biztosítására az a jogszabályi keretrendszer, amely az agrárkamara és a kormány szoros közreműködésének eredményeként jött létre. A keretrendszer egyben egyszerűsíti a családi gazdaságokra vonatkozó szabályrendszert is.

A Magyarországon bejegyzett társas vállalkozások jelentős része mikrovállalkozás, ezek döntő többségében kiemelt szerepe van a családnak. A vállalkozási forma tekintetében a leginkább érintett vállalkozás típusok az egyéni vállalkozók, az egyszemélyes cégek, valamint a több családtagot is felvonultató többszemélyes vállalkozások.

A világjárvány okozta jelenlegi helyzetben a legtöbb magántulajdonú gazdasági szereplőnek is teljesen váratlan és újfajta kihívásokkal kell szembenéznie. A jelenség veszélyeztetheti a korábban sikeresen működő családi vállalkozások fennmaradását is. Bizonytalan környezetben azonban segítséget jelenthet a “Zoom out/Zoom in” megközelítés. A módszer lényege egy folyamatos reflexió alkalmazása, ami különösen családi vállalkozások számára lehet rendkívül hatékony eszköz az üzleti stratégia kialakításában.

A hazai cégvilág Achilles-ínja a hosszú távra tervezés. Az újonnan alapított vállalkozások ötöde ugyanis egy év, minden második cég pedig három év után megszűnik. Előrejelzések szerint a koronavírus-járvány nagysága és vége rendkívül bizonytalan, hazai szinten akár 5-7 százalékos GDP visszaesést is eredményezhet, ami a cégek várható életkorát még tovább csökkentheti. A 25 éves, K&H családi vállalatok kiválósági díjjal elismert Abrazív Mérnöki Iroda és Gépgyártó Kft. szerint azonban folyamatos fejlesztéssel, a munkavállalók megbecsülésével és a következő generáció felkészítésével jó eséllyel megalapozható a cég biztos jövője még a válság idején is.

A vírushelyzet miatt hozott intézkedések cégmérettől és tevékenységi körtől függetlenül igen komoly kihívások elé állítják a vezetőket, mivel szinte minden területet alapjaiban befolyásolnak. A 20. K&H családi vállalatok klub tudástára ezért abban nyújt segítséget a családi vállalkozásoknak, hogy könnyen átlátható szakmai információkat és gyors megoldásokat kapjanak a vírushelyzet hatékony kezelésére, a jogi tanácsoktól a krízishelyzetben alkalmazható kommunikációs taktikákig.

Február 12-én nyújtották be az Országgyűlés elé a vagyonkezelői alapítványról, mint új jogintézményről szóló törvényjavaslat. Ugyan a jogszabálytervezetben szabályozott koncepció várható első felhasználásának célja a felsőoktatás reformjához kapcsolódóan közhasznú jellegű, a jogszabály szövege és indokolása egyértelmű állásfoglalást fejez ki a családi magánvagyonok védelmét célzó törekvés mellett.

Kedvezően hat a családi vállalkozások fejlődésére a jelenlegi üzleti ökoszisztéma, a vállalkozások kiemelt figyelmet fordítanak az innovációra és pozitívan értékelik a digitalizációt – derült ki a Deloitte Private családi vállalati tulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel készített felméréséből.  

Nem könnyű betartani azt a szabályt, amely szerint úgy kell vezetni a családi vállalatot, hogy az bármikor alkalmas legyen a tulajdonos kilépésére. Már csak azért sem, mert a tapasztalatok alapján a hazai cégtulajdonosok úgy gondolják, örökké fognak élni, így nem foglalkoznak időben a vállalati vagyontervezéssel. Holott, a vagyontervezés és - strukturálás nem csak a generációváltáskor lehet életmentő a családi vállalatok számára, de a piaci környezet változását és a gazdasági kockázatokat is kiszámíthatóbbá teszi – hangzott el a K&H-ban szervezett családi vállalatok klubon.

Rudas László szerint a családi cégek valójában hosszú távú befektetések, ezért hasonló elbírálásban kellene részesülniük, mint ahogyan a hosszú távú befektetéseket kezelik. A családi cégek számtalan kihívással néznek szembe, és a legtöbb vállalkozás még ma sem éli túl a generációváltást, elkallódik.

Sok magyar családi vállalkozás fölött lebeg a generációváltás kényszere, de ez komoly nehézségekkel jár: sem az alkalmazottak, sem az alapítók nem engednek könnyen a régi szokásokból, az utódnak sok esetben meg kell harcolnia a pozícióért az elődjével. Egy hiánypótló kutatás most rámutat ennek okaira a magyar cégvilágban.

A magyar családi vállalkozások jelentős része eljutott oda, hogy az alapító generáció lassan kiöregszik a munkából, és most szembe kell nézniük azzal, hogy kinek adhatják át a cég vezetését. De hogyan készítik fel utódaikat? És mi lesz a család fekete bárányaival? Egy hiánypótló kutatás eredményeinek segítségével választ adunk ezekre a kérdésekre.

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nemcsak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

A hazai családi vállalatok jelentős részének égető probléma a generációváltás. A siker érdekében muszáj tudatosan tervezni és szembenézni azzal, hogy a cég és a világ is változott az elmúlt évtizedekben. A fiatalok mások, de erre tekintsünk inkább lehetőségként!

„Csak a mesében igaz, hogy a királyfi a legjobb választás az ország vezetésére – mondja Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter cégutódlás-specialistája. – A valóságban a generációváltás problémáját csak az a vállalat tudja sérülés nélkül megúszni, amelyik időben felkészül, és fokozatosan valósítja meg a szükséges változtatásokat.”

A jelentős gazdasági szerepű családi tulajdonú vállalkozásoknak speciális problémákkal kell szembenézniük az elkövetkező években. A generációváltás égető probléma számukra, ám mindezek ellenére a cégek közel felénél nincsen erre kidolgozott utódlási terv - mondta el Ékes Ákos a GazdaságTV-nek.

A mikor- és a családi kisvállalkozásokat is elérte a szakemberhiány: nemcsak a fejlesztéshez, de a fennmaradáshoz is alig találna szakembert és nem úgy tűnik, hogy a helyzet megváltozhatna.

A magyar családi vállalkozások többsége a rendszerváltást követően jött létre, azóta pedig a hazai kkv-szektor meghatározó részévé váltak. Az elmúlt több mint húsz évet követően egyre többüknél vált aktuálissá, illetve szükségessé a tulajdonosváltás. A vezetői generációváltás azonban – ahogy azt a nemzetközi tapasztalatok is mutatják – számos kihívást és csapdát rejt magában, amely akár a teljes szektorra is komoly negatív hatással lehet, ezért valamennyi érintett családi vállalkozásnak érdemes még időben felkészülni a váltásra – írja a Széchenyi Tőkealap blogja.

A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltást követően alapították, emiatt a vezetőket érintő generációváltás problémája is egy hullámban, a következő öt év során éri el őket. Márpedig a nemzetközi tapasztalatok szerint a családi vállalkozások kétharmada nem él túl egy ilyen váltást, egy ekkora mértékű, az egész szektorra kiterjedő bedőlés pedig komoly gazdasági és társadalmi kockázatot rejt.

A családi vállalkozások egyik legkecsegtetőbb előnye az, hogy anyagi- és karrier lehetőségeket biztosítanak a családtagok számára. Utódlást fontolgatva az alapító generáció a legtöbb esetben előre eltervezi, hogy milyen pozíció és jövedelmi lehetőségek várnak a második generációra, ha érdekli a családi cég. De mi van, ha a gyerek nem válik be?

A milliárdos nők száma gyorsabban növekszik, mint a milliárdos férfiaké. A nők átlagosan nagyobb vagyonokat irányítanak, mint a férfiak, és egyre nagyobb befolyással rendelkeznek a családi vállalkozások, a filantróp tevékenység és az irányítás területén – derül ki a UBS Group AG és a PwC közös tanulmányából. A jelentésből az is kiderül, hogy a vagyon mennyire mulandó; az 1995-ös év milliárdosaiból ugyanis mára mindössze 126 (44 százalék) őrizte meg ezt a pozícióját. Éppen ezért fontosak azok a stratégiák, amelyeket a pozíciójukat megőrző milliárdosok a tartós gazdagság megőrzésére kialakítottak.

A családi vállalkozások gazdaságban betöltött fontos szerepéhez kétség sem fér. A legjobb gyakorlatokat díjazza ezen a területen a „Gutmann Díj Magyarország legkiválóbb családi vállalata számára”. Nyertese 2015-ben a Jüllich Glass Csoport lett.

Egyre bizakodóbbak a családi vállalkozások Európában, így Magyarországon is. Leginkább a növekvő verseny és a képzett munkaerő megtartása miatt aggódnak, míg legfőbb céljuk a növekedés, amit főként az új üzleti lehetőségek kiaknázásán keresztül szeretnének elérni - derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből.

Negyedszázaddal a vasfüggöny lehullása után válaszút előtt állnak a közép- és kelet-európai családi vállalkozások, mivel kritikus döntéseket kell hozniuk a jövőt illetően. A vállalakozások 40 százaléka tervez tulajdonosválást, miután sok tulajdonos nyugdíjba készül az elkövetkezendő öt évben - derült ki a PwC „CEE Family Business Survey: Family businesses at a crossroads” című tanulmányából.