A tervezet értelmében vagyonkezelői alapítványt legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyonnal lehet létrehozni egy legalább öt fős vezető testület, a kuratórium irányítása mellett, hogy főtevékenységként vagyonkezelést folytasson az alapszabályában meghatározott céloknak megfelelően. A jogalkotó a tervezethez fűzött indokolás alapján a keretek meghatározása során olyan eszközt kívánt megalkotni, amely a megfelelő garanciális elemekkel megelőzheti a tőkeerős vállalkozó családok vagyonának generációk közötti szétforgácsolódását, és a család által megfogalmazott célok érdekében professzionális jogi és pénzügyi támogatást rendel a jelentős vagyontömegek mellé. Természetesen a vagyonkezelői cél lehet közérdekű is, amely a jelentős (akár családi alapítású, akár állami hátterű) külföldi példák alapján nevelési-oktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozásával is kapcsolatos lehet.
„A német nyelvterületen nagy múlttal rendelkező Privatstiftung-ok, vagy magánalapítványok mintájára hazánkban is régóta megfogalmazott igény a hasonló jogi személyek létrehozatalának lehetősége. Az önálló törvényjavaslatban megfogalmazott keretek jó kiindulási pontként szolgálhatnak egy a szakma és az érintettek által is kedvelt jogintézmény kialakítására. Ezzel együtt természetesen az adózási környezet és például a bizalmi vagyonkezeléshez fűződő viszony részletszabályainak kialakítása alapjaiban határozhatja meg az új alapítványi forma széles körben történő elterjedését” – mondta el dr. Erdei Márton, a Deloitte Private senior tanácsadója.
A vagyonkezelői alapítvánnyal szemben támasztott hangsúlyos fenntarthatósági követelményt a jogalkotó a létrehozatali eljárás során kötelező jogi képviselet, a kötelező könyvvizsgáló illetve felügyelőbizottság kinevezésének előírásával kívánja biztosítani. Ezen kívül a tervezet létrehoz egy úgynevezett alapítványi vagyonellenőri tisztséget is, aki abban az esetben jelent többlet biztosítékot a megfelelő vagyonkezelés biztosítására, ha az alapító az őt megillető jogokat átadta az alapítványnak vagy a kuratóriumnak. A professzionális vagyonvédelmet hivatott biztosítani továbbá az is, hogy a vagyonkezelői alapítvány számára jól definiált befektetési szabályzat alakítandó ki, amely az alapító okirat mellett meghatározza az alapítványi vagyon hasznosításának és gyarapításának kereteit.
A polgári törvényönyv alapítványokra vonatkozó szabályaihoz képest az alapító megszüntetéshez fűzödő jogán kívül jelentős eltérésnek tekinthető, hogy amennyiben az alapítvány tőkéje a meghatározott tőkeminimumot nem éri el, a kedvezményezetti kör felé teljesítendő kifizetések csökkenthetők vagy felfüggeszthetők. Ezen túlmenően pedig, ha a tőkevesztés tartósnak mutatkozik, az alapítvány háromévnyi ilyen jellegű működést követően megszűnik.
Érdemes tehát a családi vagyontervezés során a jövőben is körültekintően megválasztani azokat a közös célokat, amelyek elérése érdekében a vagyon védelmét szolgáló keretek kialakításra kerülnek. Abban az esetben ugyanis, ha a családi érdekeltségek igényeivel nem találkozó jogintézményeket alkalmazunk, vagy a megfelelő jogintézmények finomhangolása túl rugalmatlanra vagy éppen túl lazára sikerül, a kívánt cél elérése veszélyeztetetté válhat és a családi vagyont további kockázatoknak tehetjük ki.
