Február 12-én nyújtották be az Országgyűlés elé a vagyonkezelői alapítványról, mint új jogintézményről szóló törvényjavaslat. Ugyan a jogszabálytervezetben szabályozott koncepció várható első felhasználásának célja a felsőoktatás reformjához kapcsolódóan közhasznú jellegű, a jogszabály szövege és indokolása egyértelmű állásfoglalást fejez ki a családi magánvagyonok védelmét célzó törekvés mellett.

Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vettük sorra. A két részből álló cikkünk első részében a 2019. évi hosszú hétvégék rendjét, illetve a külföldi befektetőkre vontakozó új szabályokat mutatjuk be.

Az Országgyűlés 131 igen szavazattal elfogadta a kormány sportörvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében jövőre bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt, kiegészítve ezzel a sportolói jogállások körét. A regisztrált szabadidő-sportolók később állami kedvezmények igénybe vételére válhatnak jogosulttá. A regisztrációs folyamat, valamint a kedvezmények biztosításának és a rendszer működtetésének részletszabályait külön végrehajtási rendelet határozza majd meg.

Leginkább a magyar labdarúgócsapatok nemzetközi versenyképességét segíti, a sportolók és sportszakemberek esetében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO-val) adózó jövedelem felső határának növekedése január elsejétől.

Módosítaná a kormány a Közbeszerzési Törvényt, a javaslattal várhatóan beépítésre kerülnek az elektronikus közbeszerzés részletszabályai – hívta fel a figyelmet szakértőnk, a Parlament oldalán megjelent javaslat alapján.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium február 14-i jogszabálytervezete alapján a jövőben szankcionálható lenne a kereskedő, ha nem megfelelően tájékoztatja vásárlóit a nála kapható háztartási gépek energiafogyasztásáról.

A Fővárosi Közgyűlés a parkolási rendeletét megváltoztatva lehetővé tette, hogy a Hungária Krt.-on élő autósok is igénybe vehessék a XIV. kerület parkolási kedvezményeit. Zuglóban eltörölték azt a kötelezettséget is, hogy a parkolójegyet az autóban ki kell tenni. Hamarosan megszűnik a hétvégi fizető parkolás is a Városligetben.

Egy olyan törvénymódosítás tervezete jelent meg az kormány honlapján, amely szerint akár 6 milliárd forintos adatvédelmi bírsággal is sújthatóak lennének a hazai kis- és középvállalkozások – már első alkalommal.

Engedélymentesen vállalhatnak munkát egyes hiányszakmákban a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon. A munkaerőhiány csökkentését célzó szabályozás kifejezetten a szerb és ukrán dolgozók hazai foglalkoztatását könnyíti meg többek között az informatika, az elektronika, a feldolgozóipar és az építőipar területén.

A jövő nemzedékek szószólója arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a házi vízigény kielégítésére szánt kutak létesítéséről benyújtott törvénymódosító javaslatát, mert álláspontja szerint veszélyezteti a fenntartható gazdálkodást a felszín alatti vizekkel.

Egy újabb tervezett törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy ügyvédek töltsék be vállalkozások vezetői tisztségét is – ez a jelenlegi jogszabályok szerint szigorúan tilos.

Számos munkaerő-kölcsönző cég megszűnhet a hónap végén egy új szabály miatt. A kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak is jó lesz figyelni, minden rendben van-e a velük szerződésben álló céggel, bírságot a kölcsönbe vevő is kaphat.

Az adózás rendjéről szóló törvény idei változásainak következtében szükségessé vált a székhelyszolgáltató adatainak jelentése a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország.

Idén január elsejétől más szabályok vonatkoznak a pénzbeli ellátásra, változott a baleseti táppénz igénylése, az összegének megállapítása, és a biztosítási idő is. A Saldo segítségével összefoglaltuk a legfontosabb újdonságokat.

Az adókedvezmény nem minősülne támogatásnak a közbeszerzési törvényben az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön javasolt módosítás szerint, ezenkívül 65 százalékosra emelnék az alvállalkozóknak kiadható munkák arányát.

A munkavédelmi törvény júliusi módosítása nyomán a vállalkozások jelentős részének munkavédelmi képviselőt kell kijelölnie az év végéig. Az ezzel kapcsolatos teendőkre hívta fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Most érdemes áttekinteni banki költségeinket, ugyanis október 29-én lép hatályba az egyszerűsített bankszámlaváltás feltételeit és határidőit rögzítő kormányrendelet. Ennek értelmében az új választott banknál úgy lehet számlát nyitni, hogy a korábbi számlavezető pénzintézetnél személyesen meg sem kell jelenni az előző számla lezárására.

Elektronikus cigarettát november elejétől 475 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével lehet csak forgalomba hozni Magyarországon, a díjat márkanevenként, illetve hatáserősségenként kell megfizetni – tartalmazza az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) rendelete, amely a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

A csok és az 5 százalékos ingatlanáfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga. Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a kormány szigorított a szabályrendszeren.

A jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnik.

Már nyáron is egyértelművé vált a miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi törvényalkotási programból, hogy sok terjedelmes és fontos jogszabály meghozatala várható az Országgyűlés őszi ülésszakában. Mégis meglepő, hogy augusztus utolsó napján rekord számú, 4 darab Magyar Közlöny jelent meg, melyek összesen 19 jogszabályt tartalmaztak.

A piaci visszaélésekről szóló új uniós szabályozás szerint a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységek miatt hamarosan büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók, s jelentősen emelkednek a kiszabható pénzügyi felügyeleti bírságösszegek is. A tagállami – így a magyar – felügyelő hatóságok ezentúl az eddig nem szabályozott – például tőzsdén kívüli – kereskedési ügyleteket is ellenőrizhetik.

A különböző közigazgatási hatóságok tevékenységük során rendszerint jogosultak arra, hogy jogsértés észlelése esetén bírságot szabjanak ki. Szakértőnk azonban felhívta a figyelmet egy olyan eshetőségre, amelynek segítségével megúszhatóak a bírságok – de csak először.

Az új uniós adatkezelési szabályozás értelmében súlyos szankciókra számíthatnak az adatvédelmi szabályokat megszegő cégek: a kiszabható pénzbüntetés mértéke a globális éves árbevételük 4%-át is elérheti, amely jelentősen meghaladja a Magyarországon jelenleg kiszabható bírság mértékét.

Az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy a felsőoktatásban tanulók az iskolaszövetkezetek által szervezett diákmunkában is megszerezhessék a diplomájukhoz szükséges szakmai gyakorlatot.

Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társasági adó fizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozás nyomán, ugyanis a cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőnek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől.

Jelentősen könnyítheti a behajtási költségátalány elszámolását és a kapcsolódó bürokratikus terheket egy új törvényjavaslat, amelyről már csütörtökön dönthet az Országgyűlés. A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lép hatályba. A gyors hatálybalépés azért fontos, hogy már a 2015. évi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen – hívta fel a figyelmet a Fair Conto Zrt. hírlevele.

Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként ugyanúgy adóköteles, mint a munkabér.

Drasztikusan csökkentené a kéményellenőrzések számát a kormány, egyes füstelvezetők rendszeres vizsgálata pedig meg is szűnne a kabinet javaslata alapján - írja a Magyar Nemzet. Az intézkedés miatt a vállalkozások jelentős része bajba kerülhet.

A kft-k és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Ptk.-nak való megfelelésre. Ennek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.

Felelősségbiztosítás előírásának lehetőségét is tartalmazza az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A javaslat július 1-jétől kizárólag elektronikus úton tenné lehetővé a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületek bejelentését az építésügyi hatóságnál.

Egy törvénymódosítóban azt kezdeményezik, hogy azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kapjanak egy év határidő-halasztást az új Ptk. alkalmazásához.

Közel százezer kft. adós még a törzstőke megemelésével a március 15-i határidőig. Ezek a cégek sokak kockáztatnak, mivel a Cégbíróság komoly pénzbüntetéssel sújtja azokat, akik elmulasztják teljesíteni ezt a kötelezettséget.

 Az európai-amerikai adatcsere feltételeinek változásai és az új, általános európai adatvédelmi rendelet komoly kihívások elé állítja a nemzetközi vállalatokat. A rendelet változásaira két év alatt kell felkészülni. Az adatvédelmi hatóság szerint 2018-tól a vétkes vállalatok akár a globális árbevételük négy százalékának megfelelő adatvédelmi bírsággal is számolhatnak.

Egy a közelmúltban hatályba lépett versenyhivatali iránymutatásnak köszönhetően csökkentheti a későbbi bírságot fogyasztóvédelmi ügyekben, ha a vállalkozás a megfelelés szándékával egy független szakmai szervezet, vagy külső jogi tanácsadó segítségét vette igénybe a reklámjainak kialakítása során – hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A külső szakértő igénybevétele csak akkor számít enyhítő körülménynek, ha a vállalkozás figyelembe vette az iránymutatását, vagyis a kereskedelmi gyakorlatát annak megfelelően alakította ki.

Első olvasatra 2016 látszólag nem sok újdonságot hozott a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás szempontjából; ha azonban kicsit mélyebbre ásunk, kiderül, hogy vannak olyan módosítások, amelyek komoly változásokat hozhatnak bizonyos kötelezetti körre vonatkozóan. Ezekre szeretnénk felhívni a figyelmet, a Mazars szakértőjének segítségével.

Még tavaly év végén megszavazta az országgyűlés az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályozás módosítását is tartalmazó salátatörvényt. A módosítás értelmében mind a nyugdíjpénztárak, mind az egészségpénztárak szolgáltatási köre bővült januártól.

Módosították a hatályos Közbeszerzési törvényt (Kbt), így támogatással érintett számos magánszférában lévő cég fellélegezhet a közbeszerzési eljárási kötelezettség alól. A módosítás legfőbb indoka az volt, hogy a már megkötött támogatási szerződések esetében több érintett projekt ütemezését is felborította a november 1-jével nem várt rendelkezés. A legfontosabb változásokat dr. Garancsi Georgina foglalta össze a a Piac&Profitnak.

Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek.

Az elektronikus cigarettát csak ott lehet használni, ahol dohányozni is lehet, automatából az ilyen eszköz, illetve az utántöltő patronja sem árusítható, a forgalomba hozatalát pedig fél évvel korábban be kell jelenteni – egyebek mellett ezeket tartalmazza az az egészségügyi jogszabályokat módosító törvénytervezet, amely hétfőn jelent meg a kormány honlapján.