A törvényjavaslat szerint a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat igényt, ez a behajtási költségátalány. (Amelyet így lehet elkerülni!) A szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló EU irányelv átültetését szolgálta, amely a fizetési fegyelem erősítésére született.
Sok problémát okozott
A Ptk.-beli szabályozás azonban számos problémát okozott, ezt orvosolja a javaslat. (Több állásfoglalásra is szükség volt például, hogy egy adminisztrációs csapdát elkerüljenek a vállalkozások.) Az új szabályozás célja: úgy felelni meg az irányelv elvárásainak, hogy az érintettekre ne rójon olyan - adott esetben csupán adminisztrációs - terheket, amelyek az irányelvből közvetlenül nem következnek, hatásuk ellentétben áll annak céljaival - írja indoklásában az előterjesztő.
A külön törvény megóvná a Ptk.-t a behajtási költségátalány kapcsán felmerült, széles körű elégedetlenséget okozó jogalkalmazási problémák kedvezőtlen hatásától, egyben megkímélné az e körben szükségessé váló módosítási igényektől is az előterjesztő szerint.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a szabályozás a vállalkozások, valamint a vállalkozások és a szerződő hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekre, ezen ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed. Új elem, hogy a törvény hatálya az irányelvnek megfelelően csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből eredő pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik.
Igényt tarthat a jogosult
A Ptk. a behajtási költségátalány megfizetésére a "köteles fizetni" fordulatot alkalmazza, míg az irányelvből inkább az következik, hogy a jogosultnak megvan ugyan a jogosultsága a behajtási költségátalány követelésére, de szabadon dönthet arról, hogy ezzel élni kíván-e. A javaslat az irányelv megközelítését veszi alapul, és úgy rendelkezik, hogy a kötelezett fizetési késedelme esetén a jogosult igényt tarthat a behajtási költségátalányra. A behajtási költségátalány iránti igény esedékessé tételéhez nincs szükség előzetes felszólításra, a kötelezettnek önkéntesen kell teljesítenie. Önkéntes teljesítés hiányában, ha a jogosult igényt tart rá, azt a késedelembe esés napjától számított egy éven belül érvényesítenie kell.
A Ptk. azon rendelkezéseit, amelyek a gyakorlatban nem okoztak problémát, változtatás nélkül veszi át a javaslat. Az irányelvvel összhangban megtartja azt a korábbi rendelkezést is, hogy a vállalkozás, illetve a szerződő hatóság nem köteles a behajtási költségátalány megfizetésére, ha az erre irányuló igény érvényesítése során kimenti késedelmét. Mivel a javaslat az adminisztrációs terhek csökkentését célozza, rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy a behajtási költségátalány követelésére jogosultak jogai és törvényes érdekei ne csorbuljanak, a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt a törvény hatálybalépésétől kell számítani.
A javaslat a számviteli törvényt kiegészíti azzal, hogy azon vállalkozók, akik könyveikben a korábbi szabályok figyelembevételével behajtási költségátalány miatti kötelezettséget mutattak ki az egyéb bevételekkel szemben, a behajtási költségátalányról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg ezt megszüntetik, ha a jogosult addig az időpontig nem követelte tőlük.
