A vállalkozások közötti kapcsolatok egyik problémás területe a fizetési fegyelem. Bizony sokan a két kezüket is összeteszik, ha olyan ügyfelekkel, partnerekkel dolgozhatnak együtt, akik nemcsak hogy kifizetik a számlákat, de mindezt még időben is teszik. A probléma nemcsak hazánkban, de az Európai Unióban is létezik. Ezért született meg az az uniós irányelv, ami a behajtási költségátalánnyal igyekezett orvosolni a helyzetet.

Ha valaki számlái vagy más tartozásai kifizetésével késedelmeskedik, azaz határidőre nem fizet, számolnia kell azzal, hogy tartozása a késedelmi kamattal növekedni fog. Mikor jár késedelmi kamat? Hogyan alakul a késedelmi kamat magánszemélyek, és hogyan cégek esetén?

Ha áruk vagy szolgáltatások árának megfizetésével valaki késedelembe esik, akkor a törvény alapján késedelmi kamatot köteles fizetni. Több esetben arra is lehet számítani, hogy a jogosult behajtási költségátalányt is követel a késedelmi a kamat felett. Az utóbbi időben előfordult, hogy szolgáltatók magánszemélyektől is követelték a behajtási költségátalány kifizetését. Mire szolgál a behajtási költségátalány? Ki kötelezhető ennek megfizetésére? Szakértőnk segít!

A behajtási költségátalány természetes személlyel, azaz lakossági fogyasztóval szemben nem érvényesíthető - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), miután egyre több panasz érkezik hozzájuk arra, hogy közszolgáltató cégek költségátalányt számítanak fel fizetési késedelembe esett fogyasztóknak.

A behajtási költségátalány márciusban módosult szabályaival kapcsolatban több kérdés is felmerült, amelyeket az adóhatóság most egy részletes útmutatóval válaszolt. Az RSM-DTM szakértőjének segítségével kerestük a választ a legfontosabb kérdésekre.

A behajtási költségátalány új szabályozása lehetővé teszi a korábbi, még el nem könyvelt tételek törlését, de a nagy kérdés, hogyan járjanak el azok a vállalkozások, amelyek a törvény kihirdetése előtt már lekönyvelték a tavalyi tételeket.

Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társasági adó fizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozás nyomán, ugyanis a cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőnek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől.

Március végétől részlegesen visszamenő hatállyal, megváltoztak a behajtási költségátalány elszámolásának szabályai. A törvény értelmében ezentúl a kötelezettnek csak akkor kell könyvelnie a behajtási költségátalány összegét, ha arra a jogosult igényt tart. Szakértőnk segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat!

Jelentősen könnyítheti a behajtási költségátalány elszámolását és a kapcsolódó bürokratikus terheket egy új törvényjavaslat, amelyről már csütörtökön dönthet az Országgyűlés. A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lép hatályba. A gyors hatálybalépés azért fontos, hogy már a 2015. évi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen – hívta fel a figyelmet a Fair Conto Zrt. hírlevele.

A vállalkozások legnagyobb gondjai között élen áll a késve fizetés vagy a leírási veszteségként elkönyvelt, elmaradt számlakiegyenlítés. Beruházások maradnak el, vagy dolgozók veszítik el a munkahelyüket emiatt. Pedig vannak praktikák, amelyekkel elkerülhető, hogy a csőd szélére sodródjunk egy-egy fizetési gondokkal küzdő vevő miatt.

A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.

A behajtási költségátalány tekintetében még mindig érnek minket meglepetések. Lehet, még Ön sem tudta eddig, hogy ugyan ajándékozási illetéket nem kell fizetni az elengedett kötelezettség után, azonban 30 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli a társaságot – figyelmeztet a Mazars.

A kötelezett kimentheti a 40 euró költségátalány fizetési kötelezettségét a 2015. június 19-én hatályba lépő törvénymódosítás szerint. De mikor?

Csak a baj van a behajtási költségátalánnyal, a hitelezők nem kérik számon, az adósok nem fizetik ki, a könyvelőknek viszont bajlódnia kell vele, torzítja az eredményt és egy nyereséges vállalatot is veszteségbe vihet.

Várhatóan csak az új Ptk. módosításával orvosolható az a hazai cégek tízezreit érintő értelmezési hiba, amely a 40 eurós behajtási költségátalány felszámítására kötelezi a hitelezőket – állítja a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás.

Bár a legtöbb hazai vállalatnál már folyik az éves zárás, a cégvezetők és a könyvvizsgálók továbbra is bizonytalanok hogyan kell számviteli szempontból kezelni a régi Polgári Törvénykönyv 2013-as módosításával bevezetett behajtási költségátalányt, melyet az új Ptk. is átvett.

2014-ben a cégek átlagosan számláik 66 százalékát fizették ki időben, míg egy évvel korábban csupán 62 százalékát. Általánosságban elmondható, hogy javul a magyar vállalkozások fizetési fegyelme, de a szakemberek még így is óvatosságra intenek, mivel késés esetén átlagosan 41 napot kell várnia egy számlakibocsátónak mire a pénzéhez jut.

Módosult az szja és számviteli törvény és megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Mi történt még januárban? Összeszedtük.

Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.

A vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén - a késedelmi kamaton felül - a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra tarthat igényt, ennek az adójogi és számviteli értelmezését tette közzé a NAV, és ezt értelmezi közleményében a tanácsadó Accace Interbook Kft..

Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.