Mi is az a behajtási költségátalány?
Vállalkozások egymás közötti, illetve szerződő hatóságokkal létrejött kereskedelmi ügyletekből származó fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyveneurónyi forintösszegre tarthat igényt. Ezt nevezzük behajtási költségátalánynak.
Régóta létezik a behajtási költségátalány?
Csak néhány éve hallhattunk erről először, így nem csoda, ha eddig még nem találkoztál vele. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011-es EU-irányelv alapján született meg a hazai szabályozás. A magyar jogba elsőként 2013-ban a Polgári Törvénykönyv vezette be. A rendelkezéseket az új Polgári Törvénykönyvben azonban csak 2016. március 24-ig találhattuk meg. Attól kezdve már egy külön – mindössze 7 szakaszával talán a legrövidebb – törvény tartalmazza a behajtási költségátalány előírásait.
Nincs meghatározva sem időbeli, sem a követelés nagyságrendjére vonatkozó korlát. Így akár már 1 napos késedelem esetén is járhat az összeg.
Bárkinek járhat a 40 euró?
Az érintettek köre lehet:
- vállalkozás,
- szerződő hatóság, a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.
Milyen szerződések esetén lehet behajtási költségátalányra igényt tartani?
- Kereskedelmi ügyletek esetén lehet szó a behajtási költségátalányról.
- Kereskedelmi ügylet a vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.
- Bár nem kötelező élni a joggal, vagyis nem kötelező azt mindenképpen és minden esetben érvényesíteni, mégsem lehet azt szerződésben előre kizárni.
- A törvény kimondja, hogy „A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis”.
- A jogosulttól függ, hogy kéri-e, behajtja-e, de előre nem állapodhatunk meg úgy a szerződésben, hogy a behajtási költségátalányt nem lehet követelni.
- Ugyanakkor van olyan eset, amikor a jogosult kérné, a kötelezettnek mégsem kell azt megfizetni. A legújabb szabályozás alapján a kötelezett nem köteles megfizetni ezt az összeget, ha a késedelmét kimenti.
Ha élni szeretnénk a behajtási költségátalányt biztosító jogunkkal, van egy nagyon szigorú határidő, amire figyelni kell. Erre csak a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül van lehetőség.
Figyelem, ez szigorú határidő, amit semmilyen „jó érvvel” sem tudunk meghosszabbítani. Ahogy a „jogvesztő határidő” elnevezés is mutatja, ezt követően a korábban létezett jog többé már nem érhető el, a jogosult számára az megszűnik.
A cikk szerzője:
Dr. Kocsis Ildikó,
ügyvéd.
A cikk eredeti formában az Érthető Jog blogon jelent meg
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
