Ingatlan-adásvétel előtt állsz? Szerződni szeretnél, de valami gond van az ingatlannal? Mi a különbség az adásvételi szerződés és előszerződés között? Mikor melyiket kössük? Szakértőnk, dr. Kocsis Ildikó segít!

Tudtad, hogy az internetes vásárlások esetén a fogyasztókat speciális előírások védik? Elállhatnak a szerződéstől. A kérdés, hogy meddig, hogyan, és mikor nem? Szakértőnk, dr. Kocsis Ildikó segítségével végigmegyünk az elállási jog szabályain.

Ajándékot adni és kapni is jó. Az ajándék attól ajándék, hogy azt nem valamiért „cserébe” adjuk és kapjuk. Bár az ajándékozás ingyenes és önkéntes, a jog mégis szabályozza. Nem véletlenül. Erre is létezik szerződés? Visszakövetelhető az ajándék? Mikor van és mikor nincs erre lehetősége az ajándékozónak.

A pénzkövetelések behajtása során az adósok gyakran találkozhatnak a fizetési meghagyással. Nem véletlen ez, hiszen ma már 3 millió forint alatt a legtöbb esetben kötelező fizetési meghagyás útján behajtani a tartozást. De nem csak ezért olyan gyakori. Mire figyeljünk, ha fizetési meghagyást hoz a postás?

Az erkölcs és a jog nem minden esetben ugyanazt takarja. Van, ami bár jogszerű, egyesek szerint még sem erkölcsös. Van azonban olyan is, melyet már a jog sem tolerál. Ezek a jóerkölcsbe ütköző szerződések. A kérdés, hogy jogilag mi ütközik a jóerkölcsbe.

Nem egyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi  papír nélkül is megbízunk egymásban.” – mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?

A vállalkozások közötti kapcsolatok egyik problémás területe a fizetési fegyelem. Bizony sokan a két kezüket is összeteszik, ha olyan ügyfelekkel, partnerekkel dolgozhatnak együtt, akik nemcsak hogy kifizetik a számlákat, de mindezt még időben is teszik. A probléma nemcsak hazánkban, de az Európai Unióban is létezik. Ezért született meg az az uniós irányelv, ami a behajtási költségátalánnyal igyekezett orvosolni a helyzetet.

Ingatlanok esetén nem ritka, hogy haszonélvezeti jog van bejegyezve. Kérdés, hogy ilyen esetben ki az úr a háznál? Vagyis ki döntheti el, hogy mi legyen az ingatlannal? Ki használhatja? Ki adhatja bérbe? Ki adhatja el? Ezekre a kérdésekre válaszol jogi szakértőnk, dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, az Érthető jog blogon.

Alig egy év sem kell, és felállnak az új közigazgatási bíróságok. Erről a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóratörvénnyel egyidejűleg döntöttek az Országgyűlésben. Az új bíróságok felállítása nem mindenkinek tetszik. Még amerikai ügyvédek is kifejezésre juttatták aggodalmaikat. De miért? Kocsis Ildikó ügyvéd, jogi szakértőnk, az Érthető Jog blogon erre a kérdésre kereste a választ.

Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.

A tűzijáték az embernek szórakozás, az állatoknak rettegés. A szilveszteri tűzijátékok kapcsán merült fel a kérdés, hogy jogosultak-e az önkormányzatok betiltani a tűzijátékokat? Tatán ugyanis szilveszterkor már nem lehetett jogszerűen semmilyen tűzijátékot használni.

A karácsony nem csak a családoknál jelenti az ünnepet, pihenést. A munkahelyeken is egyre elterjedtebb, hogy céges karácsonyi rendezvényeken szórakozhatnak a munkatársak. Ilyenkor mindenki elengedi magát. Mégis mire érdemes figyelni, hogy az örömből végül ne üröm legyen? Erre is van munkajogi szabály?

Napra pontosan hetven évvel ezelőtt fogadták el az Egyesült Nemzetek tagországai a világ egyik legfontosabb dokumentumának tartott Emberi Jogok Nyilatkozatát – hívta fel a figyelmet szakértőnk.