Az idei számok
2019-ben ismét emelkedtek a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. Először nézzük meg a számokat:
- teljes munkaidőre eső minimálbér 2019. január 1-jétől 149 000 forint havonta,
- ugyanakkor a garantált bérminimum havi összege 2019. január 1-től már 195 000 forint minden hónapban.
Kinek jár a magasabb bérminimum?
A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy
„a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum."Mit jelent ez a gyakorlatban?
A munkaügyi bíróság szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van:
- a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve,
- a munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel.
„a garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló.”
Maga a minimálbért meghatározó rendelet nem határozza meg, hogy mikor köthető egy munkakör középfokú végzettséghez.
A munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja:
- más jogszabály,
- munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés,
- munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató.
Viszonylag egyszerűbb a megítélés akkor, ha jogszabály köti valamilyen végzettséghez az adott munkakör betöltését. Azért mondhatjuk, hogy viszonylag, mert azért ez sem mindig olyan egyértelmű. Divatáruüzletben dolgozó eladók esetében a legfőbb bírói fórumig is eljutott a munkaügyi vita, mely arról szólt, hogy a munkáltató köteles volt-e garantált bérminimumot fizetni.
Az eset részletes ismertetésétől azért tekintünk el, mert azóta az ott érintett jogszabályok módosultak. Annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy mindig érdemes körültekintően utánajárni, hogy van-e jogszabályi előírás egy adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítésre.
Munkáltatói rendelkezés
Maga a munkáltató is meghatározhatja, hogy egy-egy munkakör ellátását köti-e és milyen végzettséghez köti. Természetesen, ha ezt jogszabály határozza meg, akkor az mindenképpen irányadó lesz. Míg a korábbi Munka Törvénykönyve kötelezően előírta, hogy a munkaszerződésben szerepelni kell a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek, addig ez a jelenlegi Munka Törvénykönyvében már nem szerepel kötelező elemként.
A Legfelsőbb Bíróság 2011-ben döntött az ügyben. Megállapította, hogy a gyakorlat szerint a munkáltató pénztáros munkakörben csak középfokú iskolai végzettséggel vagy kereskedelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Ezért levonható a következtetés, hogy a középfokú végzettséget a pénztáros munkakört betöltő munkavállalókkal szemben a munkáltató bizonyítottan elvárta. Ezzel pedig szakképesítési követelményt alkalmazott.
A bíróság általánosan kimondta, hogy
„a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz.”Tehát nem csak az volt és lehet a döntő, hogy írásban is szerepel-e a követelmény. A lényeg, hogy általánosan alkalmazza-e a munkáltató.
Láthatjuk, hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek jár és kinek nem a garantált bérminimum.
A cikk szerzője:
Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
A cikk eredeti formában az Érthető Jog blogon olvasható
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
