Több mint 25 milliárd forint ért célba a Demján Sándor Tőkeprogramban

Technológiai megújulásra, üzleti ingatlan fejlesztésére, vagy akvizícióra is költhetik a vállalkozások a Demján Sándor Tőkeprogram forrásait. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kereskedelmi kkv-k bevonását stratégiai jelentőségűnek tartja, és hamarosan elindítják a Kamara Tőke Klubot is.

Piac&Profit: Mennyi pénzt allokáltak eddig a kis- és középvállalkozások számára a Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) keretében, és mennyi vállalkozás részesült a programból?

Bánfi Zoltán: A Demján Sándor Tőkeprogram indulása óta több mint 137 vállalkozás befektetési igénye állta ki a megvalósíthatóság szakmai próbáját, ezeknek a forrásigénye összesen 25,5 milliárd forint volt. A program iránt eddig több mint 3000 vállalkozás érdeklődött, ezek közül 746 cég felelt meg a belépéshez szükséges KO-kritériumoknak. A célunk egyértelmű: a 100 milliárd forintos keretből 2026 közepéig 500–600 hazai kkv-t szeretnénk elindítani a szintlépés felé.

Néhány héttel ezelőtt az egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét 400 millió forintra emelték. Érzékelnek-e változást az érdeklődés mértékében?

Igen, nagyon markáns élénkülést tapasztalunk. A 400 milliós plafon bevezetésével együtt bővültek a fejlesztési lehetőségek is: a vállalkozások már nemcsak klasszikus kapacitásbővítéseket, hanem komplexebb, stratégiai beruházásokat, például technológiai megújulást, akvizíciót vagy akár üzleti ingatlanfejlesztést is meg tudnak valósítani.

Az igénylő vállalkozások jellemzően milyen céllal választják a Tőkeprogramot?

A vállalkozások jelentős része kapacitásbővítésre, technológiai fejlesztésre, digitalizációra, vagy energiahatékonysági beruházásra fordítja a tőkét. Egyre gyakrabban találkozunk akvizíciós projektekkel és generációváltási helyzetekkel, ahol a tőke segíti a tulajdonosi szerkezet rendezését. Tapasztalataink alapján a DSTP-t jellemzően azok a vállalkozások választják, akik eljutottak arra a pontra, ahol a növekedést már nem a hitel, hanem a tőke tudja hatékonyan támogatni. A hangsúly természetesen a tőkeprogram esetében is a stabilitáson és a hosszú távú értékteremtésen van.

Miért tartják fontosnak, hogy a kereskedelem is bekerült a támogatható ágazatok közé?

A kereskedelem bevonását stratégiai jelentőségűnek gondolom. Úgy látom a tőke bevonásával a magyar kereskedő cégek zártabb, erősebb értékláncot hozhatnak létre a termeléstől a logisztikán át az értékesítésig. A hazai kereskedelmi vállalkozások így fejleszteni tudják saját disztribúciós és online csatornáikat, ami erősíti a magyar tulajdonú márkák piaci pozícióját. Ez a cél, illetve megközelítés általános érvényű, a DSTP nemcsak iparágakat, hanem üzleti modelleket finanszíroz — minden olyan fejlesztést, amely növekedést és fenntartható működést eredményez.

Sokan mondják, hogy a DSTP új korszakot nyitott a hazai vállalkozásfinanszírozásban. Ön szerint miért?

A világ fejlettebb gazdaságaiban a tőkefinanszírozás évtizedek óta a vállalati növekedés egyik legfontosabb motorja: a startup-ökoszisztéma, a scale-up cégek, az innovációs ugrások és az exportbővülés mind olyan területek, ahol a tőke bizonyítottan gyorsabb és nagyobb léptékű fejlődést hoz, mint a hitel. Ezt a szemléletet és eszközt hozzuk most be széles körben elérhető módon a magyar KKV-szektorba is. Ugyanakkor a DSTP-t a bizalom és a partnerség programja, ez a megközelítés megkülönbözteti az általános üzleti logika alapján működő tőkétől. A DSTP az első olyan tőkefinanszírozási konstrukció Magyarországon, amelyet nem a külföldi befektetői logika, hanem a magyar vállalkozói szemlélet alapján hoztunk létre. Így a cél nem a profitorientált exit, hanem a fejlődés.

Mely vállalkozások példáját tartja a legjobbnak a tőke hatékony felhasználására?

Több olyan projektünk is van, amely jól mutatja a tőke erejét. Egy családi tulajdonú élelmiszeripari cég például a DSTP segítségével tudta megoldani a generációváltást, miközben, ezzel egyidőben technológiai modernizációt is végrehajtott. Egy másik vállalkozás logisztikai kapacitásait fejlesztette, míg több szolgáltató és gyártó cég exportbővítéshez és új piacok megnyitásához használta fel a tőkét. A sikerfaktor minden eredményes projektben közös: a tőke nem rövid távú finanszírozás, hanem stratégiai előrelépés, emellett a vállalkozások a tulajdonosi kitettség csökkentése nélkül tudnak növekedni.

Milyen szakmai segítséget ad a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a résztvevő vállalkozásoknak?

A Kamara országos hálózata folyamatos tájékoztatást, szakmai fórumokat és ami a legfontosabb, partnerséget biztosít a vállalkozásoknak. Hamarosan elindítjuk a Kamara Tőke Klubot, amely negyedévente hozza össze a befektetőket, tanácsadókat és a tőkét kereső vállalkozásokat. A cél egy olyan közösség kialakítása, ahol valós tudásmegosztás és bizalmi kapcsolatépítés valósul meg.

Mit gondol, mit üzen a DSTP a fiatal vállalkozói generációnak?

Azt, hogy a tőke nem elérhetetlen. Ma már Magyarországon is van olyan konstrukció, amely a növekedni tudó és akaró, bátor vállalkozókra épít. Szeretnénk, ha tíz év múlva természetes lenne, hogy egy jó ötlet kapcsán nemcsak hitelhez, hanem tőkéhez is juthatnak a magyar KKV-k – hazai forrásból.

(x)

Véleményvezér

Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot

Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot 

A magyar képviselőknek nem tetszett az európai hadiipar közös fejlesztése.
Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet

Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet 

Már Egészségügyi Minisztériuma sincs az országnak.
Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait 

Nemcsak a Tisza párt kezel külföldön adatokat.
Mit okoz a fedezetlen nyugdíjemelés?

Mit okoz a fedezetlen nyugdíjemelés? 

A repülőrajt elmaradt, helyette választási pénzszórás folyik.
Trump korbácsot ragad Putyin ellen

Trump korbácsot ragad Putyin ellen 

Putyinnak most már keményebben odavágnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo