A behajtási költségátalány lényege, hogy vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletre vonatkozó szerződés esetén, ha az ügyletből eredő fizetési kötelezettségével az egyik fél késedelembe esik, akkor a másik fél 40 eurónak megfelelő forintösszegre tarthat igényt. Ennek felszámításának lehetőségét külön törvény biztosítja.
Kereskedelmi ügylet minden olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása, amelyet vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között bonyolítanak le.
A 40 eurónak megfelelő költségátalányt forintban kell megfizetni. Az átváltás árfolyama pedig a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama.
A költségátalány célja, érvényesítése
A behajtási költségátalány célja, hogy egyrészt ösztönözze a fizetési kötelezettségek határidőben való teljesítését, másrészt a követelés behajtásának költségeit fedezze. (Minden harmadik európai kis- és középvállalkozás fennmaradását a késedelmes fizetések fenyegetik.) Ez persze nem jelenti azt, hogy ha a követelés behajtásával 40 eurónál több költség merült fel, azt ne lehetne követelni a késdelembe esett féltől. A költségátalány összegén feletti költségeit a jogosult kártérítésként követelheti, valamint igényt tarthat a késedelmi kamat megfizetésére is. A 40 eurónak megfelelő költségátalány akkor is jár, ha a jogosultnak ténylegesen ennél kevesebb költsége merült fel a behajtással. A törvény azt is kimondja, hogy a költségátalányt szerződésben kizárni vagy 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározni érvényesen nem lehet.
A behajtási költségátalány akkor jár, ha erre a jogosult igényt tart. A jogosult ezt a késedelem bekövetkezésétől számított egy éven belül követelheti. A fizetésre kötelezettnek joga van ahhoz, hogy késedelmét kimentse, azaz igazolja, hogy önhibáján kívüli okból nem fizetett határidőben. Ennek sikere esetén a költségátalányt nem kell megfizetnie.
Amint a fentiekből látható volt, a törvény a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és szerződő hatóságok közötti szerződések esetén teszi lehetővé a behajtási költségátalány követelését. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetére ez nem vonatkozik. Azaz a fogyasztótól a törvény alapján a behajtási költségátalány automatikusan nem követelhető.
Ez nem azt jelenti, hogy a fogyasztó késedelme esetén ne lehetne a követelés érvényesítésével járó költségeket behajtani. Azonban ezt nem behajtási költségátalányként, hanem kártérítésként lehet megtenni, aminek során bizonyítani kell, hogy ténylegesen mekkora költség merült fel a behajtással.
Szintén nem kizárt, hogy fogyasztóval szemben késedelem esetén a vállalkozás bizonyos feltételekkel költségátalányt vagy más átalány-kártérítést (pl. kötbért) követeljen. Erre viszont csak akkor van lehetősége, ha a költségátalány összege, szabályai a fogyasztóval kötött szerződésben meghatározásra kerülnek, és megfelelnek a jogszabályoknak, így a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek is. Viszont kizárólag a fent említett törvény alapján, automatikusan, behajtási költségtalányra a fogyasztóval szerződő fél (pl. szolgáltató) nem jogosult.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis & Szabó ügyvédi iroda
