Az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát a magyar hatóságok még mindig nemlétezőnek tekintik, így ők a magyar jog szempontjából továbbra is maximum sima élettársaknak minősülnek, ehhez pedig a házassághoz és a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest jóval korlátozottabb jogok és kötelezettségek társulnak. Néhány mindennapi hátrány: nem ismeri el a magyar jog a közöttük fennálló vagyonközösséget, valamelyikük halála esetén a másik nem törvényes örökös, és ha a pár egyik tagja nem magyar állampolgár, a kedvezményes honosítási és bevándorlási szabályok sem alkalmazhatók. Vagyis az egyik államban a jogok teljes spektrumát biztosító jogintézmény a leggyengébb párkapcsolati formává silányul Magyarországon.

A Háttér Társaság két ügyfele azután nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy sikertelenül próbálták meg legalább a fent hivatkozott hátrányokat orvosolni képes bejegyzett élettársi kapcsolatként elismertetni külföldön kötött házasságukat. Beadványaikban azzal érveltek, hogy az elismerés megtagadása sérti az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat. Ez – érvelésük szerint – ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.

A logikus és jogállami megoldás az lenne, ha a külföldön kötött házasságokat Magyarországon is házasságként ismerjék el, ennek politikai realitása a jelenlegi kormánytöbbség mellett igen csekély. Az viszont, hogy e házasságokat még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismerik el, teljesen érthetetlen, hiszen utóbbi jogintézmény 2009 óta elérhető Magyarországon. A probléma súlyosságát a jelenlegi kormánytöbbség által választott tagokból álló Alkotmánybíróság is elismerte. Júniusi határozatuk alapján a külföldön kötött házasságok hazai elismerésének megtagadása alapjogsértő, és a testület az azonos nemű házastársak számára kedvezőbb megoldást részesítette előnyben, amikor kifejezett jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. Ennek határideje járt le eredménytelenül 2025. október 31-én. Hiába döntött az aktivistának és rendszerellenesnek éppen nem nevezhető Alkotmánybíróság az alapjogokat sértő helyzet felszámolása mellett, az Országgyűlés elé még tervezet sem került, vagyis továbbra is jogfosztottan élnek itthon a külföldön házasságot kötött azonos nemű párok. És nem állítható, hogy ezzel a kormányzó többség egy társadalmi elvárásnak kívánna megfelelni: az elmúlt években jelentősen nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága, egy 2024-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok 54 százaléka támogatná a házassági egyenlőséget, vagyis a többségnek nem lenne ellenére a házasság intézményének megnyitása sem az azonos nemű párok előtt.