A Magyarországi Kisegyházak Szövetsége ez év végén befejezi tevékenységét.

Több millióan, akiknek semmi nem jár.

A lakosság háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak, ha esetleg letartóztatnánk, házkutatást tartanának nála vagy beidéznék gyanúsítottként.

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv.

Az EU szankciókkal sújtott többeket, akik kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij halálával.

Vagyonelkobzással járhat a hadsereg "rágalmazása" Oroszországban.

Ukrajnai háború - Vlagyimir Putyin: elfogultak a nemzetközi emberi jogi intézmények.

Átverték a világot az elektrosokk-gépek biztonságosságáról.

Az EP öt frakciója levélben fordult az Európai Bizottsághoz a magyar panasztörvény miatt.

Négyre csökkent azoknak az USA államoknak a száma, ahol még mindig hajtanak végre elektrosokkot 0–5 éves korú gyermekeken, derült ki egy nemzetközi emberjogi szervezet, a CCHR International által végzett adatgyűjtésből. A szervezet szerint bár a négy is sok, ez jó irány afelé, hogy ezt a káros és idejétmúlt gyakorlatot végre teljesen beszüntessék.

Napra pontosan hetven évvel ezelőtt fogadták el az Egyesült Nemzetek tagországai a világ egyik legfontosabb dokumentumának tartott Emberi Jogok Nyilatkozatát – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

Az afrikaiak kétharmada pozitívnak tekinti, hogy Kína egyre nagyobb szerepet vállal a kontinensen, sok megfigyelő viszont kizsákmányolásról, függőségről, új gyarmatosításról beszél.

Első olvasásra ellentmondásnak tűnik. Az automatizációtól pont azért félnek az emberek, mert elveszi a munkájukat. Hogy lehet akkor a kényszermunka okozója? Úgy, hogy a sok munkanélkülit pokoli körülmények között is lehet alkalmazni. Mert elvállalják a munkát.

„A vonalkódok mögött" címet viseli az Oxfam új kampánya, mellyel a szupermarketekre igyekszik nyomást gyakorolni, hogy vonják ki polcaikról azokat a termékeket, melyeket a munkások és mezőgazdák kizsákmányolásával állítottak elő.

A világ legnagyobb szuverén nemzeti vagyonalapja a világ összes részvényének 1,4 százalékát birtokolja, s 2016 óta egyre inkább a divesztíciós mozgalom zászlóvivőjeként tűnik fel. A környezetpusztítást esztelenül végző, emberi jogokat megsértő cégekben eladja részvényeit.

A globális halászati és tengeri élelmiszergyártó szektor bűzlik az emberi jogok sorozatos megsértésétől. Gyilkosságok, rabszolgamunka, erőszakos fogvatartás, embercsempészés, testi sértés - se vége, se hossza a jogsértő incidenseknek. A neves áruházláncok még mindig nem tisztították meg az ilyen praktikákkal élő ázsiai beszállítóktól az ellátási láncukat.

Az élelmiszeripari világmárkák igyekeznek profitálni a tengeri ételek iránti keresletből. De nehéz olyan beszállítókat találniuk a harmadik világban, melyek megfelelnek a multik etikai normáinak. A Nestlé lép először?

Félelmetes választ adnak a világ egyes részein bizonyos cégek a drasztikus munkaerőhiányra. Délkelet-Ázsiában halászatra is alkalmaznak embereket erőszakkal.

Megsértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a tavaly hatályba lépett új Földtörvény a földhasználati és haszonélvezeti jogok törlése következtében, a Piac&Profitnak elküldött jogi vélemény szerint.

Nemcsak zöldek vagyunk, hanem kékek-zöldek a méregtől és az ütésektől: a Global Witness emberi jogi szervezet jelentése szerint heti gyakorisággal fajulnak halálossá a természeti erőforrásokat övező erőszakos viták. 2011-ben 106 embert öltek meg ilyen összetűzésekben.

Az amerikai pénzügyi szektort átalakító reformba iktatták az emberi jogokat sorozatosan megsértő országok ásványi kincseinek embargóját. A közvélemény és aktivisták nyomására tiltják ki az amerikai termékekből azokat az ásványokat, melyeket a lakosságot terrorizáló felkelők és magánmilíciák háborúk finanszírozására használnak Afrikában. Az amerikai gyáriparosok most azért lobbiznak, hogy lazítsák a tilalmat. Az Apple és a Microsoft ketyeréit "népirtó telefonokként" csúfolták és ítélték el emberi jogi szervezetek.

Számos ország kormánya, például Szaúd-Arábia, Irán és Vietnám még ma is korlátozza polgárai számára az internetes tartalmakhoz való szabad hozzáférést; Észak-Koreában és Burmában a lakosság egyáltalán nem szörfölhet a világhálón. Az internetes cenzúra és az emberi jogok összefüggéséről a képviselők az emberi jogi albizottság 2010. június 2-i ülésén, az információs ágazat szakértőivel vitáztak.