Az ásványok elengedhetetlen alapelemei hi-tech készülékeinknek. Ércek kellenek laptopjaink, mobiltelefonjaink, kórházi műszereink működéséhez. Fogyasztókként bele sem gondolunk, hogy a telekommunikációs eszköz, amit a fülünkhöz tartunk, vagy amelynek billentyűzetén írjuk emailjeinket, milyen visszaélésekre nyújt lehetőséget: pénzforrást -évente több százmillió(!) dollárt-. ad a világ másik felén a lakosság lemészárlásához, kényszermunkára fogásához, szexuális bántalmazásához.
A "véres gyémántok" kereskedelmének megfékezésére már történtek jogi lépések az elmúlt években. A Sierra Leone-i polgárháború idején az onnan kikerülő gyémántok adták a gyémánt-világkereskedelem 4 százalékát!
Az amerikai honatyák most újabb ásványokat céloztak meg, melyek kibányászása fegyveres "nógatásra" történik, gyakran kiskorú gyerekek alkalmazásával, főleg Nyugat- és Közép-Afrikában.
Ásványetika 2.0: kipécézték Kongót
Az új Dodd-Frank jogszabály bejelentési kötelezettséget ró azokra az amerikai cégekre, melyek ásványokat használnak fel termékeikhez, és konkrétan kiköti, hogy a kongói ércek "konfliktus-ásványok", s mint ilyenek, tabuk, ipari termelésben nem használhatók, jelentette a CNN hírtelevízió.
Termék-előállítási oldalon az érintettek köre nem is lehetne szélesebb: az amerikai gyáripari szektor nagy felvásárlója a kongói tantálnak (e fémfajta egyötöde Kongóban leledzik), és szinte minden technológiai cég használ ónt és aranyat.
Az ipari érdekcsoport, a National Assocation of Manufacturers eufemisztikusan úgy fogalmazott, támogatják és egyetértenek az új jogszabály célkitűzéseivel, szándékával, de aggódnak annak széleskörű kihatásaitól, illetve a mechanizmustól, amely kivitelezi. Ez alatt azt értik, hogy a komplikált és tekervényes nemzetközi audit túl sok pénzt vinne el és talán nem is jár olyan világos eredménnyel, mint a gyémántok eredetvizsgálata (mivel az ércek összeolvaszthatók, lásd a keretes anyagot); hallgatólagosan pedig nyilván azt is nehezményezik: ha kiderül, hogy az ásvány nem használható, a szóban forgó szállítmány pótlása pluszkiadás. A Hewlett Packard egyik vezetője azonban üdvözölte a törvény bevezetését.
Az érintett cégek -világmárkák és jogi képviselőik- kampányba kezdenek, hogy a szabályozás módosítására bírják rá az azt végrehajtó amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC), hiszen a törvény szövegét áprilisig véglegesítik.
A Financial Times és a CNN szerint az új szabályozás pénzbüntetést is kiró a törvénysértőkre, a Washington Post szerint nem, "csak" a cég honlapján kell közölni, hogy vétkesnek találták a vállalatot - amiből garantálhatóan botrány kerekedik, a vásárlók és civil szervezetek tiltakozása végül bevétel- és piacvesztést eredményez (ahogy az a fenntarthatatlan olajpálma-termelés miatt orángutánokat kihalással veszélyeztető KitKat vagy a gyerekmunkásokat alkalmazó Nike botránya kapcsán történt). Ezúttal alighanem arról lehet szó, hogy a végleges törvényszöveg rendeletei határoznák meg a szankciókat, s ez az oka az amerikai gyáriparosok lobbizásának.
Kitakarítják a Wall Streetet
A 2008. szeptemberi összeomlás reakciójaként megalkotott pénzügyi törvénycsomag 2300 oldalra rúg. A kongói ásványokat ebben egy bekezdés regulázza, írta a Washington Post. A törvényt előkészítő kongresszusi vitában is csak futólag említették a "konfliktus ásványokat", de a szóban forgó egy bekezdés hathatós eszköz, hogy kivonja őket a piacról, elvágva ezzel a legális forrásokat a kongói háború haszonélvezőitől.
A jogszabály-kiegészítést Sam Brownback republikáns szenátor terjesztette be tavaly áprilisban, és bár idén végül a bankreform ellen szavazott, javaslata benne maradt a törvényben. Hillary Clinton, aki tavaly Kongóba látogatott és találkozott megerőszakolt nőkkel, felemelte szavát a "konfliktus ásványok" adás-vétele ellen.
Naomi Campbell is ilyen anyagot, csiszolatlan ékköveket kapott 1997-ben - bár ő nyugat-afrikai eredetűeket. A 2006 óta európai börtönben ülő libériai despota, Charles Taylor ajándékozta őket világszépségnek egy Nelson Mandela által rendezett díszvacsora után, amiről nemrég kénytelen volt tanúskodni a szupermodell a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt.
Az ásványi kincsekben gazdag Kelet-Kongó fő pénzforrása az ón (tin), a volfrám (tungsten, amit a mobiltelefonokba építenek be) és a tantál (tantalum) - ezeket a három T-ként emlegetik. De itt van a világ legnagyobb kobalt-készlete, amit kerámiák, festékek és elemek előállításához használnak, és páratlanul bőséges állomány található rézből. Bővelkedik a Kongó Demokratikus Köztársaság még aranyban, ezüstben, és gyémántban is.
A kongói polgárháború a szomszédos Ruandában kitört népirtás után kezdődött 1994-ben. A törvényes viszonyok felbomlása miatti vérengzésben, járványokban és éhínségben közel 5,4 millió kongói vesztette életét a 65 millió lakosú országban. A térség évek óta nyerészkedő "hadurak" martaléka, s a világ "nemi erőszak fővárosának" tartja az ENSZ illetékes képviselője, mivel több százezer(!) nő lett itt szexuális erőszak áldozata. A konfliktus hivatalosan 2003-ban ért véget, a társadalom 75 százaléka ugyanakkor továbbra is a létminimum alatt, az "abszolút szegénység" szintjén él, napi egy dollárnál is kisebb összegből!
Az EU még nem alkotott hasonló törvényt, hogy kitiltsa a kártékony célokra használt ásványokat az uniós piacról.
