Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, ami kismértékben elmaradt a várttól. Az éves maginfláció a májusi 4,8 százalékról 4,4 százalékra mérséklődött, ami az inflációs nyomás enyhe mérséklődését jelzi.
Fotó: KSH
Kilátások
Az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében továbbra is vegyes a kép, az élelmiszerek esetében mind havi, mind éves szinten magasabb lett az áremelkedési ütem (az árrésstop ellenére), a szolgáltatások esetében a havi mutató emelkedése ellenére az éves ráta további mérséklődést mutatott. Az élelmiszereken belül a gyümölcsök drágultak leginkább egy hónap alatt, a házon kívüli étkezés (amit a KSH az élelmiszereken belül számol el) mérséklődött már valamelyest júniusban. A szolgáltatásokon belül az üdülési szolgáltatások ilyenkor szezonálisan is jellemző emelkedése volt a fő áremelő tényező, ami a nyári hónapokban fennmaradhat. A kormányzati bejelentések szerint augusztus végéig mindenképpen érvényben maradnak az árrés korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. Sőt: egyre inkább azzal érdemes számolni, hogy az intézkedés tartósabban velünk maradhat, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg.
A nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5 százalék körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4 százalékot megközelítő szintre eshet az éves infláció. Fontos lenne látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban fokozatosan csökken, mivel az jelenleg még mindig nagyon magas. A munkaerőpiaci adatokban a legutóbb látott gyengülés mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak. Mindezeket figyelembe véve idén 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számolunk továbbra is, de a 2026-os inflációs várakozásunk kapcsán felfelé mutató kockázatot látunk. (Balog-Béki Márta – szenior tőkepiaci elemző, MBH Bank)
