A GKI Gazdaságkutató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján megállapította: az egészségügyi ágazat kereseteinek növekedése a legfeltűnőbb, az általános orvosok keresetei 2019 és 2025 között reálértéken 2,1-szeresükre bővültek, ennek túlnyomó része 2021 és 2022-ben, a Covid utáni időszakban történt, azóta a reálkeresetük csökkent. A szakorvosoknál hasonló tendencia figyelhető meg azzal a különbséggel, hogy a reálkereset növekedése kisebb (78 százalék) volt. Ugyanakkor a hálapénz gyakorlatilag megszűnt.

Az elemzés szerint míg az orvosi bérek a 2021-es reformokat követően meredek emelkedést mutattak, addig az ápolók és az asszisztensek reálkereset-indexe jóval alacsonyabb (39 százalék) volt. Mivel az orvosi bérfejlesztés dinamikája jelentősen magasabb volt, mint a szakdolgozói rétegé, az ágazaton belül a kereseti szakadék mélyült, és jelentős relatív bérfeszültség alakult ki. Ez jól látszik a bérek arányán is, 2024-ben egy ápoló az általános orvos keresetének 53 százalékát, egy szakorvos keresetének 36 százalékát érte el.

Az oktatási szektorban a korábbi stagnálást a 2024-25-ös bérrendezés törte meg, ahol minden vizsgált csoport keresete reálértéken 52-74 százalékkal nőtt 2019-es képest. A legjelentősebb elmozdulás a szakoktatóknál történt (74 százalék), de a pedagógusok (52-55 százalék), és az óvodapedagógusok keresete is (60 százalék) jelentősen emelkedett. Ez a dinamika sikeresen korrigálta az ágazati elmaradásokat, ugyanakkor éles ellentétbe került a bérrendezésből eddig kimaradt oktatási dolgozók helyzetével. 2024-ben az emelést követően a tanárok keresete az egyetemi diplomás kereset 64 százalékát érte el, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek keresetének 83 százalékát – mutattak rá.