Az elemzés szerint a fegyveres szerveknél 2021-ig reálértéken csökkentek a keresetek, majd 2022-ben a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt 15-36 százalék között növekedtek. Az egyszeri megugrást követően azonban elmaradt a keresetek valorizációja, így 2023-ra a diplomás állományt leszámítva a keresetek vásárlóértéke ismét a 2019-es szint alá került. Ezt a 2024-es béremelések a honvédség esetében ismét a pozitív tartományba húztak, ellentétben a rendőrséggel, ahol a reálkeresetek a 2019-es szint alatt maradtak. Összességében 5 év alatt a honvédség kereseteinek reálértéke mínusz 2 százalék és plusz 3 százalék közötti tartományban alakult 2019-hez képest.
Különösen kirívónak nevezik az elemzésben a nyomozók helyzetét, keresetindexük öt év alatt 27 százalékkal csökkent, a honvédségi diplomás állomány keresetének mindössze 70 százalékát érte el, így a magas szaktudást igénylő nyomozói munka díjazása látványosan elmarad még a honvédség középfokú végzettségű munkavállalóinak bérdinamikájától is.
Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2024-es kereseti adatok a közszféra belső jövedelmi szerkezetének jelentős széttagoltságát tükrözik. A hierarchia alján a szociális munkások (543 ezer forint) állnak, míg a skála másik végén a törvényhozók és állami vezetők bére van (2 millió 264 ezer forint). A középső sávban a középiskolai tanárok (736 ezer forint) és az ápolók (746 ezer forint) jövedelme mára kiegyenlítődött, de az általános orvosok (1,4 millió forint) fizetése jól illusztrálja a bérollót, amely az orvosi bérfejlesztések korábban látott növeléséből fakad. Ezzel szemben az adóhivatali ügyintézők (693 ezer forint) és a fegyveres szervek középfokú állománya (811 ezer forint) közötti különbség azt mutatja, hogy a technikai és a hivatali munkakörök bérezése továbbra is elmarad a rendvédelmi és a kiemelt egészségügyi területek szintjétől.
