Az Ön termékébe mennyi emberi szenvedést építettek bele?

„A vonalkódok mögött" címet viseli az Oxfam új kampánya, mellyel a szupermarketekre igyekszik nyomást gyakorolni, hogy vonják ki polcaikról azokat a termékeket, melyeket a munkások és mezőgazdák kizsákmányolásával állítottak elő.

Akár tetszik, akár nem, a szupermarketek polcain számos olyan élelmiszer van, amit a harmadik világban termeltek meg szegénységben tartott munkások, méghozzá brutális munkakörülmények között. És ezeket mi megvesszük. Mások szenvedéséből élünk mi is, nemcsak azok a vállalatok, melyek ezen profitot termelnek.

Az Oxfam olyan amerikai áruházláncokra kíván nyomást gyakorolni, mint a Walmart, a Kroger, az Albertsons, a Costco, az Ahold Delhaize, a Whole Foods, valamint európai társaikra, mint a Lidl és az Aldi, hogy azok kiirtsák ellátási láncukból az emberek kizsákmányolásával létrehozott élelmiszereket.

Megaprofitok

A probléma sokrétű. Az áruházláncok egyre nagyobb hányadát tartják meg az élelmiszerek árának, céges nyereségeik nőnek, felsővezetőik busás bónuszokat kapnak jutalom gyanánt, s egyre kisebb rész marad a termelőknél, a gazdáknál, a munkásoknál. Ez időnként a termék árának az 5 százalékát sem haladja meg, mert az áruházak nagy árrést préselnek ki maguknak.

A világ nyolc legnagyobb tőzsdén jegyzett szupermarketlánca 1000 milliárd dolláros árbevételt könyvelt el 2016-ban, és 22 milliárd dollár profitra tett szert, amiből 15 milliárdot vissza is osztott a részvényeseknek.

Kép: MTI

Nyomorgó munkások

Egyre inkább elharapózik gazdák és a munkások kizsákmányolása. „Megérett a változásra" (Ripe for Change) című jelentésében az Oxfam öt országban végzett vizsgálatát is ismerteti.

A Dél-afrikai Köztársaságban például a megkérdezett – szőlőművelésben dolgozó – asszonyok 90 százaléka például nem tudta ellátni magát kellő mennyiségű élelmiszerrel, mert nem volt rá elég pénze. Olaszországban a vizsgált női munkások 75 százaléka állította, hogy ő maga vagy valamelyik családtagja ugyanezzel a problémával szembesült.

Az Oxfam jelentésében öt terméket választottak ki véletlenszerűen, többek között dél-afrikai szőlőt, perui avokádót és indiai teát, s kiderült, hogy az ezek termesztésében vagy feldolgozásában dolgozó gazdák és munkások átlagbére nem elegendő ahhoz, hogy tisztességesen ellássák magukat elegendő élelmiszerrel. Ráadásul a nők még kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

„Az emberi szenvedésnek nem kellene hozzávalónak lennie az élelmünkhöz" – fogalmazott Irit Tamir, az Oxfam amerikai magánszektorra fókuszáló részlegének igazgatója. Felhívta rá a figyelmet, hogy még a társadalmilag tudatos Whole Foods polcain is találhatók veszélyes munkakörülmények és igazságtalanul kis fizetésekkel termelt élelmiszerek.

Az Oxfam hangsúlyozta, hogy ugyan némely áruházlánc tesz lépéseket a társadalmi tudatosság érvényesítésében, egyik vállalat sem szolgáltat elég információt az ellátási láncáról. Az Oxfam azt szeretné elérni, hogy az abúzus, a zaklatás, a diszkrimináció és az igazságtalan (nem fair) bánásmód tűnjön el a beszállítók szférájából, s biztonságos munkakörülmények között, tisztességes bérért dolgozhassanak a munkások, felszólalhassanak a jogaikért anélkül, hogy retorzióktól kellene tartaniuk, s a nők és a férfiak közötti bérezés is egyenlő lenne.

Ő szenved. Vízzel enyhít rajta.
(Fotó: MTI)

Tengeri herkentyűk

Az Oxfam a Fenntartható Tengeri Élelmiszer Szövetség (Sustainable Seafood Alliance) a legnagyobb thaiföldi és indonéziai rákfeldolgozó üzemekben dolgozók munkakörülményeit vizsgálta. Ezek az üzemek többek között a Whole Foodsnak, az Aldinak és a Lidlnek is beszállítanak.

Természetesen itt is veszélyes körülményeket találtak, szegénységbe taszító béreket, szigorúan szabályozott egészségügyi szüneteket és verbális abúzust. Thaiföldön a tengeri élelmiszereket feldolgozó munkások 90 százaléka állítja, hogy az előző hónapban kénytelen volt egyes étkezéseket kihagyni, mert nem volt pénze élelemre.

Ezekben az üzemekben a dolgozók 80 százaléka nő. Amikor menstruálnak, nem engedik meg nekik, hogy külön kikéredzkedjenek szünetre tisztasági betétet cserélni. A felmérés során megszólaltatott asszonyok egyike például azért szenvedett égési sérüléseket, mert a megfelelő védőöltözet nélkül kellett klórral takarítania.

Ilyen realitások húzódnak meg az áruházak polcairól levett élelmiszereink mögött...

(Sustainable Brands)

Véleményvezér

Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo