élelmiszertermelés cikkek
Nem véletlenül tüntetnek a gazdák Európa-szerte, mindenütt a világon esnek a gabonaárak
Januárban ismét csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, élen a búza és a kukorica árakkal.
Egymilliárd lehet a klímamenekültek száma 2050-re
Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.
Éhezés: nem az étel a gond
Nem sikerül százmillió alá szorítani a súlyosan éhezők számát. A bajt nem az élelemhiány okozza, hanem a helyi konfliktusok, az államok politikai instabilitása és a globális felmelegedés miatt szaporodó éghajlati sokk.
Legalább a természet harmadát meg kellene hagynunk
Ezerszer gyorsabban pusztitjuk ki az élővilágot, mint ami a természetes fajpusztulás mértéke lenne. Minden életforma egy másik szolgáltatásain alapul. Ahogy, hogy létezni tudjunk bolygónkon, meg kellene őrizni a vadont. A Föld területének 30 százalékát érintetlenül kellene hagynunk. De egyre inkább belakjuk és gazdasági tevékenységünk alá vonjuk e planéta minden egyes szegletét.
Madárinfluenza, sertéspestis: súlyos kockázatok az európai élelmiszerláncban
Számba vették az élelmiszerláncból fakadó várható kockázatokat a következő negyedévre vonatkozóan az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. Az állatok és növények egészségére leselkedő veszélyek egyúttal gátolják az élelmiszerbiztonság garantálását.
Az Ön termékébe mennyi emberi szenvedést építettek bele?
„A vonalkódok mögött" címet viseli az Oxfam új kampánya, mellyel a szupermarketekre igyekszik nyomást gyakorolni, hogy vonják ki polcaikról azokat a termékeket, melyeket a munkások és mezőgazdák kizsákmányolásával állítottak elő.
Jobb lesz, ha megszeretjük a halhúst
A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.
Ha nem ennénk húst, az összes éhező jóllakhatna
A legfrissebb adatok szerint 51 országban 124 millió ember súlyosan éhezik – hívta fel a figyelmet a FAO. Egy friss kutatás szerint ők mind jóllakhatnának, ha átállnánk a vegetáriánus étrendre és még bőven maradna is felesleg.
Aranyba fektetni még elmegy, na de békalencsébe?
Az állati eredetű fehérje a fejlett országok élelmezésének alapköve, azonban a rendelkezésre álló készletek végesek. Egy fiatal magyar kutató szerint a takarmánytárolás- és kiosztás újragondolásával, valamint az alternatív tápanyagok takarmányként való felhasználásával jelentősen növelhető lenne az állattenyésztés hatékonysága. A jövőt az állat igényeire szabott, egyedi chipes etetés jelentheti, a takarmány pedig lucerna helyett a tizedannyi területen szaporítható békalencse lehet.
Kétszer ennyit kell termelnünk 2050-re, hogy mindenkinek jusson
2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.
Szeressük meg a halat, mert hús nem lesz elég
A népesség és az életszínvonal emelkedése egyaránt növeli az állati fehérje fogyasztását, miközben a fenntartható fejlődés hatékonyságnövelést sürget a tenyésztőktől. Mindez komoly kihívást jelent az állattartók számára, és új alternatívák keresését teszi szükségessé.
Nem kell szétrovarirtózni a földeket
A tények cáfolták azokat az állításokat, amelyek szerint egyes rovarirtó szerek használatának korlátozása a kártevők elszaporodásához és a termésátlagok visszaeséséhez vezet. A méhekre veszélyes vegyszerek betiltása óta éppen nőttek a termésátlagok.
Nincs mese, lépni kell
Azonnali cselekvésre van szükség, hogy a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerellátó rendszerek képesek legyenek megbirkózni a növekvő átlaghőmérséklet jelentette kihívásokkal, mert enélkül nem lehetséges az éhezés és a szegénység felszámolása, figyelmeztet a FAO most megjelent globális jelentése.
Hagyjátok békén a GMO-t
Több mint 100 Nobel díjas tudós fordult a Greenpeace felé, azt indítványozva, hogy a zöld szervezet hagyjon fel a génmódosított növények elleni kampányával, mert a tudományos konszenzus az, hogy termesztésük javára válhat a világközösségnek.
Erdők nélkül nincs fenntartható gazdálkodás
Továbbra is a mezőgazdaság tehető felelőssé az erdőirtás oroszlánrészéért, pedig a fenntartható élelmiszertermelés egyik alapvető feltétele az egészséges erdők megléte – derült ki egy friss ENSZ jelentésből.
A pálmaolaj fűti az élelmiszerárakat
Négyéves csökkenő trend tört meg idén év elején, amikor lassú emelkedésnek indultak az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon – ez a jelenség áprilisban is folytatódott, az emelkedést a pálmaolaj iránti kereslet generálta.
Új betegségek fenyegetnek a globalizáció miatt
Invazív hangyák, amelyek megdézsmálják haszonnövényeinket vagy az olajfát támadó alattomos betegség, amitől elszáradnak a levelei és elsorvadnak az ágai – két példa arra, milyen növényegészségügyi veszélyek terjednek manapság, a globalizációtól hajtva egyre gyorsabban.
Valami nagyon bűzlik az alma körül
Drasztikusan csökkent idén márciusban az alma ára, pedig a gazdák mintegy 350 ezer tonna gyümölcsöt tároltak el a magasabb ár reményében. A szakértők találgatásba fogtak, hogy mi okozhatta a magyar termelők óriási anyagi veszteségét.
Kihalás fenyegeti a banánt
Már évtizedekkel ezelőtt azért váltott a piac egy másik banánfajra, mert az addig boltokban lévő típus betegség támadta meg. A nemzetközi kereskedelemben mozgó banán már nemcsak kevésbé édes és ízletes, de klón is. Most ezt is gombafertőzés támadta meg.
Afrika az El Niño árnyékában
Különböző, de gyakran egymással összefüggő tényezők (fegyveres konfliktusok, kedvezőtlen időjárási jelenségek, a mezőgazdasági termelés akadozása) miatt az afrikai kontinens ellátása, az ott élők élelmezésének biztosítása komoly kihívást jelenthet az idei évben.
A méhek jelentik a megoldást a kistermelőknek
Jelentősen, 20-25 százalékkal növelhetőek a terméshozamok, ha a kistermelők segítik a beporzó rovarok, elsősorban a méhek „munkáját”. Ehhez egyébként semmi különleges, vagy drága intézkedést nem kell tenniük – derült ki a FAO által támogatott kutatásból.
Milliárdokat nyelnek el a malacok
Becsült adatok szerint 2012-ben elérhették az 1200 milliárd forintot a magyar élelmiszergazdaság szereplői által eltitkolt jövedelmek. Ipari méreteket ölt az ágazatban az áfacsalás, a fekete- és szürkefoglalkoztatás – áll egy most nyilvánosságra került tanulmányban, amelyet a Népszabadság idézett.
Fenntartható gazdálkodás? Na ugye, hogy meg lehet csinálni!
Nem csak bizonyítja az ENSZ élelmezésügyi világszervezete (FAO) új kiadványában, hogy megvalósítható az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás, de gyakorlati útmutatót is ad az ilyen működéshez.
Idén se kell tartani éhséglázadástól?
Négy éve folyamatos lejtmenetben van a legjelentősebb alapvető élelmiszerek ára: a 2015-ös év átlaga 19 százalékkal maradt el az azt megelőző évitől, ahogy a világgazdaság gyengélkedése a fémektől kezdve az energiapiacokig mindenütt erőteljes árzuhanást generált.
Ismét rekordot döntünk
Bár azt hittük, hogy a tavalyi év volt a rekorder, de a jelek szerint még lehet fokozni a felmelegedést: az idei ugyanis minden eddigi rekordot megdönt. Az emelkedő hőmérsékletek hatására gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek súlyosan érintik a világ élelmiszer termelését – és új, minden eddiginél nagyobb menekülthullámot indíthatnak el.
Idén nem kombájn, hanem Bruce Lee aratja le a termést
Idén ismét számítani lehet az El Niño jelenség okozta szélsőséges időjárásra a Csendes-óceáni térségben, ami a nagy gabonatermő területeket is érinti. Az eddigi egyik legerősebb El Niñóra lehet számítani - ezért is kapta a Bruce Lee nevet Jelenleg azonban a globális készletek csúcson vannak, miközben a növényi alapanyagú üzemanyagok gyártásának mérséklődésével a kukorica iránti kereslet is csökken, így rövid távon nem indokolt az áremelkedés.
Van jövője a magyar káposztának
Egyre több európai országból keresik a minőségi magyar káposztaféléket. A szakemberek a belföldi egészségtudatosabb fogyasztás élénkülésére és a támogatási rendszer ösztönző hatására is számítanak a jövőben, s ez új lehetőséget teremt a magyar gazdaságok számára.
Több tejet itatna velünk a kormány
Marketingkampánnyal ösztönözné a kormány a fogyasztókat a magyar tejtermékek megvásárlására, hogy így segítse a tejkvóta rendszer kivezetése és az európai túltermelés miatt nehéz helyzetbe került magyar tejtermelőket - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Veszélyben a mindennapi kenyerünk
A globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg, hol és hogyan termeljük meg az élelmünket. Hatására csökkenhet bizonyos mezőgazdasági termények táplálkozás-élettani értéke, állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése. Egyúttal kitér arra is, mit jelentenek mindezek az éhezés és szegénység elleni küzdelem és a globális élelmiszer-kereskedelem szempontjából.
Családonként száz kiló élelmiszer kerül a szemétbe
Magyarországon háztartásonként évente átlagosan mintegy száz kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki - mondta a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában. Pedig odafigyeléssel jelentősen csökkenthető lenne a pazarlás.
A túlsúly a gond, nem az éhezés?
A FAO most publikált jelentése szerint sikerrel vettük fel a harcot az éhezés ellen, de még mindig sok a tennivaló. Európában és Magyarországon még mindig sokan fekszenek le üres gyomorral, de az alultápláltság mellett egyre nagyobb gondot jelent a minőségi éhezés, és az ebből fakadó egészségügyi problémák.
Idén még olcsóbb lehet az élelmiszer
A mezőgazdasági termékek ára világszerte tovább csökkent áprilisban. A trend nem meglepő, miután bőséges készletek ellensúlyozzák a várhatóan alacsonyabb termésszintet 2015-ben.
Olcsó, tiszta, mégsem használjuk
A geotermikus energia, vagyis a bolygónk mélyéből áramló belső hő, számos lehetőséget rejt a hatékony és fenntartható élelmiszer előállítás és –termelés számára a fejlődő országokban, állapította meg a FAO most megjelent tanulmánya.
A kínai szennyezés miatt drágulhat az élelmiszer
A kínai fellendülés sötét oldala az egyre szennyezettebb levegő, ivóvíz és talaj, aminek következtében a világ legnépesebb országa mindinkább importra szorul majd élelmiszerellátásában és ennek az egész világra kiható következményei lesznek.
Idén nem lesz éhséglázadás
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által felállított élelmiszerár-index az elmúlt 55 hónap legalacsonyabb értékét mutatta februárban, a csökkenés a gabonafélék, hús és különösen a cukor alacsony árának tudható be.
Drágulhat a kakaó és a kávé
A tavalyi szárazság még idén is hiányt okozhat a kávépiacon, míg a legnagyobb kakaótermesztőt egy súlyos vihar sújtotta, így mindkét termék ára emelkedhet az idén.
Belefulladunk a műtrágyába
2018-ra a világ műtrágyaigénye meghaladhatja a 200,5 millió tonnát, ami 25 százalékkal magasabb szintet jelent a tíz évvel korábbihoz képest. A megnövekedett műtrágyahasználat azonban komoly környezeti károkat okozhat.
Az idő ellenünk dolgozik
Fontos lenne a helyi állat- és növényfajták megőrzése, mert ezek jelenthetik a kulcsot élelmiszer-termelésünk fenntartásához. A jelenleg használt fajták ugyanis nem elég ellenállóak a klímaváltozás ellen.
A jövő ételei: alga és nyomtatott kaja
Az ENSZ legfrissebb előrejelzése szerint 10,9 milliárd ember él majd a Földön az évszázad végére. Rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval elállított ételek, mind lehetnek az éhezés alternatívái, de vajon a gyomrunk is bírni fogja ezeket?
A magyarok harmada éhezik – pedig a kukából is jóllakhatnának
A magyarok harmada nem engedheti meg magának hogy húst, halat, vagy csirkét vásároljon amikor szeretne. Közben csak azzal az élelmiszerrel, amit a kukába dobunk, felszámolhatnánk a hazai éhezést. Globálisan az élelmiszerellátás oroszlánrésze a fizetés nélkül dolgozó családok vállán nyugszik: miközben ők maguk gyakran nem jutnak elegendő mennyiségű élelmiszerhez.
Változatos étrenddel a klímaváltozás ellen?
Az ételek környezetvédelmi hatásait is számításba kell venni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Az egészségesebb étrend felé való elmozdulás azonban csak egy a számos tennivaló közül ahhoz, hogy elkerüljük a veszélyes éghajlatváltozást.
Olcsóbb lehet az élelmiszer – de nem a boltokban
A legújabb keletű Nyugat–Oroszország kereskedelmi háborúskodás jó eséllyel le fogja nyomni az árakat. Ám ha ez be is következik – figyelmeztet a FAO szakértője –, nem lesz szükségszerűen olcsóbb a kenyér vagy a hús a boltokban.
Minek kell szerepelnie az élelmiszer címkéjén?
A termékek csomagolásán vagy a termékhez csatolt árucímkén számos információt köteles feltüntetni a gyártó vagy forgalmazó cég. Ezen információk egy részének ellenőrzése elengedhetetlen az áruk átvételéhez. Az alábbiakban összefoglaltuk az élelmiszer csomagolásra vonatkozó előírásokat.
Kihívás, hogy mit eszünk 30 év múlva
Hogyan manipulálja a modern agrár-, feldolgozó- és vegyipar az érzékeinket? Miként használják ki az időhiányban szenvedő embert a gyors és ízletes ételeket kínáló áruházláncok? Meddig lehet terhelni még környezetünket, hogy kiszolgálja az egyre növekvő élelmiszerkeresletet? – Globál menü címmel készült el az az ismeretterjesztő film, amely megkísérel választ adni ezekre és más, hasonló kérdésekre a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatának köszönhetően. A filmről a rendező, Novák Tamás beszél.
Csökkentik a növények tápanyagtartalmát az üvegházgázok
Az üvegházhatás korunk legégetőbb környezeti problémája, mivel alapjaiban változtatja meg bolygónk éghajlatát. Ám ezen felül még az élelmiszernövények tápanyagtartalmát is csökkenti, derült ki a Harvard University tudósainak vizsgálatából.
Norvégia őrzi az élelmiszer-ellátás végső biztosítékát
Több mint nyolcszázezer haszonnövény magjait őrzik Norvégia egy távoli, északi szigetén, ez a Föld élelmiszer-ellátásának végső biztosítéka, ha egy háború vagy természeti csapás eltörölné a ma létező fajokat.
Ez így nem mehet tovább!
Sürgősen és drasztikusan csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szakítanunk kell a fosszilis energiaforrások nyakló nélküli használatával – ez az ENSZ klímajelentésének fő üzenete. A költségek magasak, de vállalhatók lesznek.