A Melbourne-ben működő Breakthrough National Center for Climate Restoration adta ki azt a jelentést, melyet ugyan nem tudósok készítettek, de úgy tűnik nagyon komolyan veszik egyesek, mivel az ausztrál hadsereg nyugállományú vezetője, Chris Barrie írta hozzá az előszót.
Az ausztrál védelmi erők volt vezetője úgy fogalmazott, „az atomháború után az ember által kiváltott globális felmelegedés a legnagyobb veszély az emberi létre e bolygón. A katasztrófa nem elkerülhetetlen, de azonnali cselekvés nélkül az esélyeink rosszak.”
A CNN-nek azt nyilatkozta a Melbourne-i Egyetem egyik kutatója -aki nem vett részt a jelentés írásában-, nem hisz benne, hogy 2050-re véget érne az emberi civilizáció története, ahogy azt a tanulmány sugallja.
De a jelentésben foglalt állítások szerinte is hihetőnek, valószerűnek tűnnek, s érdemes komolyan venni őket, hozzátéve, hogy az előre jelzett problémák mindegyike nagy bizonyossággal meg fog jelenni 2050 előtt -például az élelmiszertermelés csökkenése miatt súlyosbodó élelmiszerhiány vagy a klímamenekültek hulláma-, csak éppen azt még nem lehet tudni, ezek milyen mértékben fognak jelentkezni.
Esélyek & veszélyek
Ilyen esélyekkel indulunk neki jövőnknek 1,5 és 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén:
- Legalább 5 évente az egész emberiséget érintő extrém hőség: 14 % 37 %
- Jégmentes nyár az Északi-sarkon: 100 évente egyszer 10 évente egyszer
- Tengerszintemelkedés 2100-ra: 40 cm 46 cm
- Gerinces fajok aránya, melyek előhelyük legalább felét elvesztik: 4 % 8 %
- Növényfajták aránya, melyek élőhelyük legalább felét elvesztik: 8 % 16 %
- A Föld területe, ahol az ökoszisztémák elhúzódnak más helyekre a megváltozott klíma miatt: 7 % 13 %
- Korallszigetek további pusztulása: 70-90 % 99 %
Májusban az ENSZ alá tartozó IPBES új jelentése a biológiai sokszínűségről azt állította, hogy a Föld felületének 75 százalékát már jelentősen átalakította az emberi környezetszennyezés és a klímaváltozás, és egymillió faj áll a kihalás szélén.
3 Celsius-fokos felmelegedés
Ha 3 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet az évszázad közepére, az emberiség 55 százaléka a Föld 35 százalékán több mint 20 olyan kánikulai napot lenne kénytelen elviselni évente, melyek halálos áldozatokat szednek.
E forgatókönyv szerint olyan számunkra létfontosságú ökoszisztémák omlanának össze, mint az Amazonas-esőerdő, a korallszigetek és az Északi-sark.
Nyugat-Afrikában, a trópusi Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Dél-Kelet-Ázsiában évi százra nőhet a halálos kánikulai napok száma. Emiatt több mint egymilliárd kényszerülhet lakóhelye elhagyására.
A népvándorlást két további tényező is erősítheti. A rovarpopulációk tömeges kihalása és a krónikus vízhiány miatt az élelmiszertermelés „katasztrofális” mértékben csökkenhet, fogalmazott a jelentés.
A tengerszint emelkedése pedig lehetetlenné teszi az életet olyan metropoliszok egy részében, mint Mumbai, Jakarta, Kanton, Hongkong, Ho Si Minh-város, Sanghaj, Bangkok, Manila és más városok. Csak Bangladesben 15 millió embernek kell majd új lakóhelyet találnia.
Mindezek következménye a társadalomra semmiképpen sem tűnik örvendetesnek, vallási felfordulás éppúgy jöhet ebből, mint totál káosz, vélekedtek a jelentés szerzői.
2018 októberében az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által kiadott jelentés azt állította, hogy 12 évünk maradt a klímaváltozás megfékezésére.
(CNN)
