Egy több milliós nagyvárosban a legkisebb élőlények, mint a pillangók vagy bogarak is nagyban hozzájárulnak az ökoszisztéma fenntartásához, melynek támogatása érdekében Bécs is tettre kész.

Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, a Föld éves tartalékai már június 14-én kimerültek volna. Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.

Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Ismerjük azt a kevés sikersztorit, ami innen indult. Ustream, Bitrise, Prezi. De mi kell ahhoz, hogy több cég járjon a nyomdokukban és hogy egy nap akár magyar alapítású unikornis is szárnyaljon a világgazdaságban? A hazai startupok nagy része a magvető tőkén sem jutott túl, olyan kaliberű alapítók pedig nem tódulnak ki az egyetemekről, akik világvállalatot tudnának építeni. A hazai helyzetről vitatkoztak szakemberek a Startup Safari Budapest 2019 jegyében rendezett dispután a BGE Labon.

A klímapolitikát alapjaiban meghatározó, az ökoszisztémák szolgáltatásait beárazó, a negatív externáliákat számosító közgazdász, Lord Nicholas Stern szerint két évtizedünk van rá, hogy átalakítsuk a gazdaságot, különben visszafordíthatatlan környezeti változások kárvallottjaivá válunk.

A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.

Tudósok azzal kísérleteznek, hogy vegyi anyagokat permetezzenek a légkörbe, hogy így tompítsák a napsugarak erejét és fékezzék a globális felmelegedést. De a geoengineering e nagy reményűnek vélt módszere rendkívül kockázatos, mert megbolygathatja az időjárási viszonyokat, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) harmadik alkalommal rendezett Startup Budapest Fórumot 2018.03.28-án a Bálnában, a Startup Budapest Tavasz rendezvénysorozat részeként. A rendezvényen vették át okleveleiket a BVK 7. Be Smart startup és a magyar V4 elnökség hivatalos szakmai programjának részeként rendezett V4 EYES 2.0 versenyeinek nyertesei.

A globális élelmiszerellátás múlik rajtuk, hiszen az élelmiszernövények nagy része beporzást igényel. Nemcsak a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek miatt pusztulnak. A mézelő méhek elveszik a vad beporzó fajoktól az élelmet.

A kiirtott erdők helyén lévő területek újbóli fásítása jó befektetés, ami magas hozamot eredményez, derült ki egy új elemzésből. Főleg ha gépesített módszerrel végzik az ültetést: drónokkal.

Hetvenöt százalékkal csökkent a rovarpopuláció Németországban. Pedig az állati tápláléklánc fontos elemei, s a megporzás miatt a mi élelmünk is tőlük függ. Még a természetvédelmi övezetekben is csökken a rovarok száma. Az egyik teória szerint ez a neonikotinoid-alapú növényvédő szereknek köszönhető.

Erdőtüzek miatt tavaly rekordmértékűre nőtt a globális erdőpusztulás. Brazíliában, Portugáliában és Indonéziában égtek a legnagyobb területek. Az amazonasi esőerdőből háromszor nagyobb terület pusztult el 2016-ban, mint egy évvel korábban.

Azt már eddig is mondták szakemberek, hogy a fajok kétharmada kihalhat szoros határidőn belül. Most azt is állítják, hogy az élősödő fajok egyharmada is kipusztulhat 2070-re. Kevesebbet fognak vakarózni az emberek.

A geoengineering, vagyis a föld klíma és az ökoszisztémák technológiával való „megszerelése” beláthatatlan következményeket és folyamatokat indíthat el, megbonthatjuk vele a természet egyensúlyát. Mégis sokan az utolsó mentsvárnak tartják ahhoz, hogy elkerüljük a vészes mértékű globális felmelegedést.

A júniusi nyitó rendezvényt követően, októberben kezdetét veszi a Startup Campus Berlin Program. A kezdeményezés célja a berlini startup ökoszisztéma bemutatása a közép-kelet-európai startupoknak. A német főváros  széles körű mentorhálózatot, coworking tereket, valamint jelentős állami és privát kockázati tőkét biztosít az innovatív vállalkozások számára.

A Peruban, Kolumbiában és Bolíviában tapasztalható nagymértékű erdőirtásokért infrastrukturális építkezések a felelősek, nem a kokacserje termesztése, mint ahogy azt az ENSZ sokáig hitte – vélik amerikai egyetemi kutatók.

A trópusi országokban, főleg Nyugat-Afrikában bő 700 éve alakítják át egy olcsó módszerrel az őserdők tápanyagszegény talaját termékeny termőfölddé. Tudósok szerint követendő példával van dolgunk.