A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” erőforrásait az emberiség számára. Idén arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja – ez május 10-ére esett –, az országonkénti bontásból pedig kiderül: Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.
Vagyis ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint mi, magyarok, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni, és több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.
„Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas. A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát – ez olyan erdőterületet jelent, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott üvegházhatasú gázokat elnyelje. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.
Veszélybe kerültek a természeti kincsek
Túlzott fogyasztásunk következményeként azonban természeti értékeink veszélybe kerültek, és ez
Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.). A lista másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagszkár.
A fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Magánemberként már kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a Föld természeti értékeit.
„Húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés mind olyan apró tippek, amelyek komfortérzetünket nem csökkentik, környezetünknek és pénztárcánknak azonban hosszú távon kedveznek” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
