A NatGeo kutatása szerint minden második fiatal válaszadó szívesen találkozna is velük.

Rekordáron, csaknem 900 ezer dollárért kelt el Darwin egy aláírt kézirata.

Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, a Föld éves tartalékai már június 14-én kimerültek volna. Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Nem is gondolnánk milyen tragikus méreteket öltött a plasztikszennyezés. Az ezredforduló után pörgött fel irdatlan mértékben a műanyaggyártás, pedig legalább 400 évig nem bomlik le a természetben, ha eldobjuk. Márpedig eldobjuk: a műanyag 91 százalékát nem hasznosítjuk újra. Ma már az óceánok is tele vannak plasztikszeméttel.

Ezerszer gyorsabban pusztitjuk ki az élővilágot, mint ami a természetes fajpusztulás mértéke lenne. Minden életforma egy másik szolgáltatásain alapul. Ahogy, hogy létezni tudjunk bolygónkon, meg kellene őrizni a vadont. A Föld területének 30 százalékát érintetlenül kellene hagynunk. De egyre inkább belakjuk és gazdasági tevékenységünk alá vonjuk e planéta minden egyes szegletét.

A méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.

Irodaépületek tervezői, berendezői eddig arra törekedtek, hogy növényekkel, faburkolatokkal tegyék barátságosabbá a környezetet. Az új irányzat: ki a természetbe!

Úgy már nem élhetünk, fogyaszhatunk, termelhetünk és szennyezhetünk tovább, ahogy eddig tettük. A bioszféra egy új egyensúlyra fog beállni, de a kérdés az, hogy ez az emberi létnek kedvező lesz-e? Új módon kell viszonyulnunk nemcsak a természeti környezethez, de egymáshoz is, annak átérézésével, hogy egy nagyobb egész részei vagyunk. A kulcsszó az empátia és az együttműködés, mert a természeti rendszerek is az együttműködés alapelvén működnek, hangsúlyozta László Ervin világhírű tudományfilozófus-író, a Budapest Klub alapítója a Piac & Profit által kilencedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Még ha sikerül is mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátást, lehetséges, hogy a globális klíma 2 Celsius-fokos felmelegedésén belül is beindulhatnak olyan folyamatok, amik továbblendítik a klímaváltozást a 4-5 Celsius-fokos mezsgyébe.

A CRISPR génszerkesztő technológia által lehetővé vált, hogy az állatfajok egyes tulajdonságai gyakrabban forduljanak elő a populációban, vagyis nagyobb számban öröklődjenek. A tulajdonságok effajta felerősítése akár invazív fajjá erősíthet egy-egy állatfajt, s egész ökoszisztémákon érződhet ennek hatása. Akár kormányok is pereskedhetnek egymással emiatt.

A geoengineering, vagyis a föld klíma és az ökoszisztémák technológiával való „megszerelése” beláthatatlan következményeket és folyamatokat indíthat el, megbonthatjuk vele a természet egyensúlyát. Mégis sokan az utolsó mentsvárnak tartják ahhoz, hogy elkerüljük a vészes mértékű globális felmelegedést.

A technológia és a tudomány olyan újabb és újabb áttöréseket ér el, melyekről korábban álmodni sem mert az emberiség. Sokszor a leginnovatívabb megoldások a „vissza a természethez”-elv alapján születnek. Íme, 5 példa, amikor az állat- és növényvilág adott ihletet egy-egy elképesztő találmányhoz!