Egyre többször hallunk arról, hogy bálnákat találnak elpusztulva, gyomrukban egészen nagy méretű műanyagtárgyakkal (vécéülőke, autókaszni darabja stb.). Nézzük honnan jönnek a műanyagok, mennyit termelünk belőlük és mit kezdünk velük?
Gyártás
- Csak 2015-ben 320 millió tonna polimert gyártottunk világszerte.
- A műanyag feltalálása óta összesen 8,3 milliárd tonnát gyártottunk belőle. Ennek nagy része szemétként végezte, derült ki a Georgia Egyetem kutatásából, mely az első kalkuláció a kumulatív, összeadódó műanyagmennyiségről.
- A valaha legyártott műanyagok 44 százaléka 2000 után készült. 1950-ben még 2,3 millió tonnát készítettünk műanyagból, 2000-ben már 250 millió tonnát, 2015-ben pedig 448 millió tonnát. A globális plasztiktermelés volumene nagyjából 15 évente duplázódott.
- Az Egyesült Államok minden egyes polgára naponta átlagosan egy új bevásárlószatyrot vesz igénybe. Dániában ez a szám évente(!) egy.
- A műanyagcsomagolások 40 százalékát csak egyszer használjuk és a kicsomagolás után rögtön el is dobjuk.
- Percenként közel egymillió italt adnak el világszerte műanyag italos palackban. 2015-ben az egy főre jutó italfogyasztás az USA-ban 346 PET-palacknyi nedű volt. Az országban ezzel az italos palackok éves eladása elérte a 111 milliárd darabot.
- Minden évben a kereskedelmi forgalomba kerülő plasztik közel fele szemétként végzi – még abban az évben.
- Az évente legyártott műanyagmennyiségnek 12 százaléka kerül szemétégetőkbe, 6,3 milliárd tonna pedig szemétként végzi, főleg szeméttelepeken. Ám ott is annyira megterheli a kapacitásokat, hogy gyakran szivárog ki a természetbe.
- Európában a legmagasabb az újrafeldolgozási arány (30 százalék), ezt követi Kína (25 százalék), majd az USA (9 százalék).
- Globális szinten az évente legyártott globális műanyagmennyiségnek csak 9 százalékát hasznosítjuk újra, vagyis 91 százalékot nem. Ezt a 9 százalékot annyira megdöbbentőnek tartották brit tudósok, hogy a Királyi Statisztikai Társaság ezt az összeget választotta 2018 végén az év adatának.
Óceánok
- Évente körülbelül 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a tengerekbe a partmenti régiókból. Ez olyan, mintha 30 centiméterenként 3 bevásárlószatyornyi szeméttel lenne végigrakva a világ összes tengerpartja.
- Már 2010-ben évente 12,7 millió darab műanyag jutott ki az óceánokba, becsülte akkor a Victoria University kutatója, Annett Finger. Addigra már összesen 5250 milliárd darab műanyag lebegett a tengerekben.
- A Cocos-szigeteken -másik nevén Keeling-szigeteken-, melynek 27 apró szigete 2750 kilométerre van Ausztrália nyugati partjaitól, legalább 414 millió műanyagnak ad „otthont”, állítják a helyszínen vizsgálódó kutatók. Persze ez csak becslés, mert limitált mintavétel alapján vetítették ki a számot az egész szigetcsoportra, mivel a legszennyezettebbnek gondolt partokat nem tudták elérni.
- Évente feltehetően 8-12 millió tonna plasztikszemét kerül az óceánjainkba.
- Az óceánokban található plasztikhulladék több mint felét 2007 után gyártották.
- Az óceánokban az elmúlt évtizedekben 150 millió tonna műanyag gyülemlett fel, szól az amerikai Oceans Conservancy becslése.
- Ma már több darab műanyagszemét van a tengerekben, mint amennyi csillag a Tejúton.
- Ha így folytatjuk tovább, 2050-re súlyra több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
- Ha nem lassul műanyaggyártásunk, az évszázad derekára 12 milliárd tonna fog tornyosulni belőle a szeméttelepeken. Ez az Empire State Building súlyának 35 000-szerese.
- Mivel a műanyag tömegtermelése az 1950-es évek óta folyik, nem tudhatjuk, hogy a különféle műanyag tárgyak milyen hosszú ideig képesek egy darabban maradni. Annyi bizonyos, hogy a különféle műanyagfajták évszázadokig -legalább 400 évig- nem bomlik le a természetben. Addig összetört mikroplasztikként egzisztál.
