A wc-papír ipar dinamikusan fejlődik, az idei világforgalom értéke várhatóan közel 14 milliárd euró. Ez viszont napi 27.000 fába kerül.

A zéró hulladék háztartás koncepciójának középpontjában a precycle elve áll: vagyis csak azt veszem meg, amit használok és elfogyasztok, nem kell kidobnom semmit. Így nem kell eljutni a recycle-hoz sem, vagyis megspóroljuk az újrahasznosítást. Hogyan lehetséges ez? Csomagolás nélküli boltokkal. Amik lassan, de biztosan egyre inkább terjednek a világban.

Nem is gondolnánk milyen tragikus méreteket öltött a plasztikszennyezés. Az ezredforduló után pörgött fel irdatlan mértékben a műanyaggyártás, pedig legalább 400 évig nem bomlik le a természetben, ha eldobjuk. Márpedig eldobjuk: a műanyag 91 százalékát nem hasznosítjuk újra. Ma már az óceánok is tele vannak plasztikszeméttel.

Rodrigo Duerte államelnök, a Fülöp-szigetek Trumpja egyszerűen vissza akarja küldeni az országában elásott kanadai szemetet Kanadába. Vajon más államok is fellázadnak-e, és rászoktatják az iparilag fejlett világot a műanyag-újrafeldolgozás arányának növelésére?

A Coca Cola, a PepsiCo és a Nestlé a leggyakoribb márkák a tengerekben úszó műanyagszemétben. A zöld szervezet azért gyakorol nyomást a svájci élelmiszeripari világcégre, hogy ne használjon többé eldobható műanyag eszközöket és csomagolásokat.

A DHL már felajánlja a fogyasztóknak azt az opciót, hogy bioüzemanyaggal működő hajókon érhet célba a feladott csomag és szállítmány. De ez talán csak akkor lehet igazán zöld megoldás, ha a főzésből visszamaradt olaj- és zsírmaradékokat újrahasznosítva állítják elő az üzemanyagot, nem pedig még több bioüzemanyag-alapanyagnak alkalmas növény termesztésével.

Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újrafeldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.

Az Európai Unióban csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.

Amióta a ’60-as években megkezdődött a műanyagtárgyak tömegtermelése, civilizációnk műanyaghulladékának 90,5 százalékát sosem dolgozzák fel. Ez mind begyűjtésre vár. A holnap Bill Gates vagy Warren Buffettje lehet az, aki létrehozza és felfuttatja a körforgásos a hulladék-újrahasznosítás multinacionális cégeit. Szó szerint kincseken ülünk.

Természetes kabátbélés bölényszőrből. Férfi alsónadrág újrafeldolgozott műanyag halászhálóból, ami hulladékként hevert a tengerek mélyén. Eddig felhasználatlan anyagokat vonnak be a ruhaipari szereplők a termelési folyamatokba, hogy saját területükön hozzák létre a körforgásos gazdaság zárt cikulús működését, kiküszöbölve a hulladékképződést.

Hollandiában bicikliutakba dolgozzák be a műanyagszemetet. Az így létrejött anyag állítolag kétszer-háromszor strapabíróbb, mint a hagyományos aszfalt. Mióta Kína nem veszi át az EU műanyaghulladékát, szélesedik az újrahasznosítás tere.

Pekingben elvi megállapodást kötöttek az EU és Kína vezetői, hogy közösen tesznek a hulladék-újrafeldolgozás térnyeréséért, és harmonizálják jogszabályaikat, hogy ezzel segítsék a körforgásos gazdaság megvalósulását.

A jövőben nem lesz olyan divatmárka, amely ne gyűjtené vissza vásárlóitól az elhordott vagy szimplán megunt ruhákat. A divattervezőknak arra is kell majd használniuk kreativitásukat, hogy miként hasznosítsák újra öltözetekben a legkülönfélébb anyagokat.

A Suzuki Motor Corporation Japánban a 2017-es pénzügyi évben (2017. április-2018. március) a jármű-újrafeldolgozási bevételéből nettó 551,92 millió jent (1,3 milliárd forint) forgatott vissza az üzletágba.

Versenyelőnyre tehetnek szert azok a termékek, melyeknél a gyártók bizonyítani tudják és kihangsúlyozzák a marketingben, hogy környezetbarát módon állították elő őket, és alapanyagaik könnyen újrahasznosíthatók. Nő az ökotudatos fogyasztók száma, és nekik ilyen címkékre lesz szükségük, hogy eldöntsék, mely terméket veszik meg.

A plasztik évszázadokig nem bomlik le, de az időjárás viszontagságainak köszönhetően hamar széttöredezik és szennyező anyaggá válik. A halak megeszik, így bekerül a táplálékláncba. De a csapvízben is kimutatható.

A PET italos palackokon túl egész plasztikuniverzum létezik. Teafilter, cigarettacsikk, nedves törlőkendők és még sorolhatnánk. A különféle műanyagok sokféle termékben megtalálhatók és a mosással vagy a szemetelésünk révén bekerülnek a talajvízbe is.

Miért termelünk olyan sok szemetet? Több oka van. Túlfogyasztunk. Túl sok mindent csomagolunk plasztikba. Sok helyen nincsenek megfelelő hulladékújrafeldolgozó üzemek. Az újrahasznosítás során veszít a hulladék a minőségéből és értékéből.

Január óta Kína nem veszi át a műanyagszemetünket. Európa-szerte kezd feltornyosulni az eddig játszi könnyedséggel a világ másik felére szállított hulladékfajta. Az EU kénytelen újrafeldolgoznia a plasztikszemetét, de egyesek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy süllyesszük a földbe, és ássuk ki akkor, amikor fejlettebbek lesznek a feldolgozási technológiák.

„Divatba jött” a világmárkáknál a plasztikellenesség. Kína már nem engedi be a külföldi hulladékot, emiatt erősödött fel hirtelenjében a márkák politikailag korrekt antiplasztik-filozófiája. Angliában például 70 vállalat csatlakozott a UK Plastic Pacthez, hogy műanyagmentessé tegyék ellátási láncukat. Ez az első ilyen széles körű, céges összefogás, amit vélhetően más országokban is követnek majd hasonló szövetkezések.

Brit tudósok véletlenül hozták létre a mutánsenzimet, mely feldolgozza a műanyagot. A felfedezés megoldást kínálhat a globális plasztikproblémára: túl sokat gyártunk, túl sok kerül lebonthatatlan hulladékként a környezetbe.

A lineáris gazdaságról, az eldobó társadalomról, amelyben mindent kihajítunk, körforgásos gazdaságra kell átállnunk, különben nem leszünk képesek csökkenteni környezetszennyezésünket.

Az elektromos autók számának növekedésétől meglódul az igény a lítium, a kobalt és egy sor más fém iránt, amiket a járművek akkumulátoraihoz használnak fel. "Városi bányászatnak" nevezik a megunt, kidobott elektromos eszközökből a különféle fémek újrahasznosítását.

A "biológiailag lebomló", mint kifejezés már évek óta ismert a hulladék-újrahasznosításról szóló diskurzusból, de eddig lassú komposztálást jelentett. Az Adidas új sportcipője egy enzim segítségével 36 óra alatt felszívódik. Egy müncheni alvállalkozó cég innovációját használják fel alapanyagnak.

A repülőgépen felszolgált ételek nagy része szemétként végzi. Ennek az az oka, hogy az EU-n kívülről érkező ételt potenciálisan veszélyes anyagként kezelni, így az érintetlenül hagyott ételek újrafelhasználása is tiltott. A körforgásos gazdaságnak kedvező törvényekre van szükség.

Használt nejlonzacskókból kötnek matracokat hajléktalan embereknek gondoskodó amerikai nagyik. Nincs haszontalan anyag, nincs haszontalan ember!

Jelentősen növekedett idén a kereslet az újrafeldolgozott műanyagok iránt az olcsó és nagymennyiségű hulladéktömegnek, a szelektív hulladékgyűjtésnek, a korszerű leválogató- és feldolgozó üzemeknek, valamint a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően, hívja fel a figyelmet a Carboferr Zrt. A cég szerint a részszegmens növekedésével az európai műanyagipar nemcsak versenyképességét őrizheti meg a fokozódó árversenyben, de új munkahelyeket is teremthet.