A luxembourgi székhelyű testület sajtóközleményében felidézte: a magyar szabályozást 2021-ben a koronavírus-járvány és a globális nyersanyaghiány nyomán vezették be. Az Európai Bizottság 2023-ban kötelezettségszegési eljárást indított, arra hivatkozva, hogy az intézkedés mennyiségi korlátozással azonos hatású, nem igazolt exportkorlátozásnak minősül, és sérti az áruk szabad mozgásának elvét.

A bizottság szerint a harmadik országokba irányuló kivitel korlátozásával Magyarország a közös kereskedelempolitika uniós kizárólagos hatáskörét is figyelmen kívül hagyta.

Magyarország azzal érvelt, hogy az intézkedések hatása túl közvetett, ezért nem minősülnek mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek. Álláspontja szerint a szabályozás a kritikus infrastruktúrák védelmét és az építőanyag-ellátás biztonságát szolgálta.

A bíróság azonban teljes egészében helyt adott a bizottság keresetének, és határozatában megállapította: a vitatott intézkedések további adminisztratív terhet keletkeztetnek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére bírságot helyeznek kilátásba, a szállítási határidő meghosszabbodását vonják maguk után, a magyar állam számára fenntartott elővásárlási és vételi jog gyakorlása esetén pedig véglegesen megakadályozzák az exportügyletet. Ezért a szabályozás az exportkorlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősül, amelyet az uniós jog főszabály szerint tilt.