A bírói testület elutasította továbbá a magyar fél érveit is, kimondva: Magyarország nem bizonyította, hogy az érintett nyersanyagok hiánya valós és kellően komoly veszélyt jelentene valamely alapvető társadalmi érdek szempontjából. A harmadik országokba irányuló kivitel korlátozását a tagállam nem támaszthatta alá közbiztonsági érvekkel sem, így ebből következően megsértette az EU kizárólagos hatáskörét a közös kereskedelempolitikában.
A bíróság végül azt is megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a három hónapos felfüggesztési időszak lejárta előtt fogadta el az intézkedéseket, és a módosított szabályozási tervezetet nem jelentette be Brüsszelnek, nem tartotta tiszteletben a műszaki szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárást. (MTI)
