A korábbi rendkívül gyors drágulás után 2026-ban egyértelműen mérséklődött a lakásárak emelkedési üteme Magyarországon. A nominális lakásárak növekedése a második negyedévi 12,4 százalékról 6,6 százalékra lassult a harmadik negyedévre.

A lassulás területileg eltérően jelentkezik: Budapesten szeptemberben 3,3 százalékos éves drágulást mért az Ingatlan.com, a használt lakások átlagos négyzetméterára pedig elérte az 1,41 millió forintot. Több alacsonyabb árszintű vidéki nagyvárosban ennél lényegesen magasabb áremelkedés következett be, ami arra utal, hogy a fővárosi ingatlanárak egyre inkább megfizethetőségi korlátokba ütköznek.

„Az MBH Elemzési Centrum az év egészére országosan 2–5 százalékos áremelkedést vár, ami jelentősen elmarad a 2025-ben mért, 20 százalékot is meghaladó dinamikától” – mondta Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.

Kevesebb tranzakció, de építésben már látszik a fordulat

A lakáspiaci forgalom az áremelkedéssel párhuzamosan szintén veszített lendületéből. Az MBH Elemzési Centrum 2026 egészére 110–120 ezer adásvétellel számol. A következő évben a forgalom további lassulása, illetve akár enyhe visszaesése is bekövetkezhet. A magas árszint miatt a vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet kaphat a tudatos mérlegelés és az árérzékenység.

A kínálati oldalon ugyanakkor kedvezőbb folyamatok rajzolódnak ki. Az év első háromnegyed évében 9803 új lakás épült Magyarországon, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban 22 331 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami 12 százalékos éves növekedést jelent.