Az EY szakértői a szabályozás, a magyar és uniós bírósági gyakorlat, valamint a korábbi ellenőrzési tapasztalatok alapján azt vizsgálták, milyen szempontok válhatnak meghatározóvá az eljárásokban. A fókusz várhatóan azon lesz, hogy a konkrét szerződésnek volt-e valós vagyonkezelési, vagyonvédelmi, öröklési vagy generációváltási céljuk, illetve a tényleges működés összhangban állt-e ezzel.

A NAV tájékoztatása szerint november közepén megkezdődik a bizalmi vagyonkezelések célzott ellenőrzése. A kampány egy szélesebb, jogszabályban előírt ellenőrzési program kezdetét jelenti: első körben a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett kezelt vagyonok kerülnek fókuszba, 2028-tól pedig az elévülési időn belüli valamennyi bizalmi vagyonkezelésre kiterjedhet a kötelező ellenőrzés. A szabályozás nemcsak az ellenőrzési kötelezettséget írja elő, hanem annak fő szempontjait is kijelöli. Az egyik legfőbb szempont annak vizsgálata, hogy a BVK nem a rendeltetésellenes joggyakorlás eszköze-e.

Ez fontos újdonság, mert a vagyonkezelők körében eddig nagyon ritkán végzett ellenőrzéseket az adóhatóság. Most viszont azt fogják vizsgálni, hogy a kedvező adózási környezettel visszaéltek-e. Erre utalhat például az, ha a vagyon felértékelését gyorsan követte az eladás, majd a tőkekifizetés.

Az adóelőny elérése azonban önmagában nem jelent rendeltetésellenes joggyakorlást. A NAV számára az lehet a lényegi kérdés, hogy az adott konstrukció mögött tényleges vagyonkezelési, vagyonvédelmi, örökléstervezési vagy generációváltási cél állt-e, illetve a konstrukció tényleges működése összhangban volt-e ezzel.