„Az ellenőrzések egyik kritikus pontja várhatóan az lesz, hogy évekkel később mennyire rekonstruálható egy-egy vagyonkezelés eredeti célja. Önmagában az, hogy egy konstrukció adóelőnnyel járt, nem teszi azt rendeltetésellenessé – ezt a bírósági joggyakorlat is így kezeli. Más megítélés alá eshet azonban egy többéves generációváltási folyamat részeként kialakított struktúra, mint egy olyan vagyonkezelés, amelyet közvetlenül egy már előkészített értékesítés előtt hoztak létre. Ilyenkor a teljes ügyleti folyamat és annak gazdasági indoka válhat meghatározóvá” – mondta Séra Gergely, az EY partnere, az adóperes csoportjának vezetője.

Nem egyetlen körülmény dönt

A NAV előre meghatározott szempontok alapján vizsgálhatja a konstrukciókat. Az EY szakmai elemzése szerint kockázati jelzés lehet például, ha a vagyonkezelés létrehozását rövid időn belül a bevitt vállalkozás értékesítése és jelentős tőkekifizetés követte, ha az értékesítés már a vagyonrendelés előtt előrehaladott állapotban volt, vagy ha a vagyonkezelő tényleges döntési önállósága kérdéses. A hatóság az eseményeket nem feltétlenül külön-külön, hanem egyetlen ügyleti folyamat részeként értékelheti. Ezek a körülmények ugyanakkor önmagukban nem jelentik azt, hogy egy BVK rendeltetésellenesen működött.

Az ellenőrzési kampánynak további jelentőséget adhat egy még el nem fogadott, általános adóeljárási változás. A 2027-re tervezett adómódosítások konkrétabbá tennék a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, és alapvetően az adózóra helyeznék annak bizonyítását, hogy az adott ügylet mögött valós gazdasági indok állt. A javaslat nem kifejezetten a BVK-kra vonatkozik, de rájuk is hatással lesz.