Már eddig is voltak olyan ügyek, amelyeknél a „klasszikus” eszközökkel kartellező cégek algoritmusokat alkalmaztak arra, hogy egyébként is tiltott kartellmegállapodásukat bebiztosítsák, hatékonyabbá tegyék. Ez ugyan súlyosító tényező és magasabb bírságot eredményez, de a kartellt nem az algoritmus hozta létre, hanem a felek közti közvetlen egyeztetés.
Fotó: DepositPhotos.com
A hatóságok szerint viszont létrejöhet úgy is kartell, hogy nincs közvetlen kommunikáció a versenytársak között, hanem az valamilyen algoritmus által jön létre – akár mesterséges intelligencia használatával. Ide tartozhatnak a különböző árakat, díjakat tartalmazó és összehasonlító adatbázisok, illetve ezek alapján az árstratégiát kialakító alkalmazások – ezek alkalmazása tehát komoly versenyjogi kockázatot vet fel. Nemcsak az Európai Bizottság és az uniós versenyjog, hanem az Egyesült Államoktól Brazílián át az Egyesült Királyságig számos más hatóság rendelkezik ezzel kapcsolatos gyakorlattal.
„Globálisan, Európában és Magyarországon is a versenyhatóságok kiemelt fókuszában vannak az árazó algoritmusok és a mesterséges intelligencia által vezérelt döntéshozatali mechanizmusok. A jogalkotók szándéka egyértelmű: semmilyen módon ne lehessen algoritmusok útján kartellezni. Arra számítunk, hogy itthon is várhatók ezzel kapcsolatos eljárások – mondta dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie nemzetközi partnere, a budapesti versenyjogi praxis vezetője. – Az is lehetséges, hogy a hatóság a versenyre káros vagy fogyasztók számára hátrányos alkalmazásokat nem kartellként, hanem tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként fogja kezelni. Ebben az esetben könnyebb ügyet indítani, és a bírságok nagysága már a kartellügyekben kiszabott bírságokéval vetekszik.”