Jelentős átalakulás előtt áll a magyar védelmi ipar.

Márciustól a kötelező jótállás alá eső fogyasztási cikkekre vonatkozó szabályok is kiterjednek az érintett cégekre, ami számos új kötelezettséget ró a kiskereskedőkre.

A hatóságok fókuszába kerülhetnek az új módszerek.

Egyre gyakrabban alkalmazzák a sötét mintázatokat a kereskedelemben, és nemcsak az online térben.

Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere.

Komolyan megemelkedett a GVH által kiszabható bírság maximuma.

Budapest képes volna megduplázni az ideérkező turisták és az általuk itt töltött vendégéjszakák számát, illetve megkétszerezni-háromszorozni a költéseiket a fővárosban.

A kötelező jótállásra vonatkozó szabályok módosításával a fogyasztók újabb és szélesebb körű jogokat kapnak a vállalkozásokkal szemben.

A versenyhatóság Magyarországon is egyre szélesebb vizsgálati jogkörrel rendelkezik.

Kihívásokkal teli évvel nézhetnek szembe az élelmiszer-kereskedők az infláció és a fogyasztók növekvő árérzékenysége következtében.

A Munka törvénykönyvének január 1-jével hatályba lépett módosítása révén a munkavállalók hatékonyabban érvényesíthetik jogaikat.

A hazai vállalatoknál is egyre elterjedtebb mesterséges intelligencia alkalmazásakor érdemes körültekintéssel eljárni, mert a jogszerűtlen adatkezelés jelentős bírsággal járhat.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) a közelmúltban adott ki iránymutatás tervezetet az általános adatvédelmi rendelethez (GDPR) kapcsolódóan. Az iránymutatás ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy a magánszemélyek könnyen elérhető és átlátható információt kapjanak adataik kezeléséről. Ehhez kapcsolódóan a cégeknek és szervezeteknek érdemes áttekinteni adatvédelmi szabályozásuk hozzáférési joggal kapcsolatos részeit – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie.

A GDPR értelmében a magánszemélyek tájékoztatást kérhetnek a cégektől személyes adataik kezeléséről. A vállalatoknak Magyarországon is különösen ügyelniük kell a hozzáférési jog megfelelő betartására. A jogsértés súlyos szankciókkal jár, van már precedens 20 millió forintos adatvédelmi bírságra is – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Az EU és Kína által megkötött Befektetési Egyezmény életbe lépését követően az uniós, köztük a magyar cégek számára számos szektorban már nem lesz kötelező vegyesvállalat alapítása és a technológiáik átadása ahhoz, hogy a távol-keleti országban működjenek.

A globális járványhelyzet még sürgetőbbé tette a digitalizációt a vállalkozások számára – mutat rá a Baker McKenzie ügyvédi iroda hét szektorból 300 cég bevonásával készült nemzetközi felmérése. A sikeres átalakulás fő akadálya az új rendszerek integrálásának technológiai és jogi nehézségei, az adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatok, valamint a megfelelő szakemberek hiánya.