A Munka törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépett módosítására egyrészt a munka és a magánélet egyensúlyáról, illetve az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló uniós irányelvek átültetése érdekében került sor, emellett a munka törvénykönyvének hatályba lépése óta eltelt tíz év alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok is indokolják – hangzott el a Baker McKenzie nemzetközi workshopján, ahol Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia munkajogi szabályozásának változásait tekintették át.
„A módosítások révén a munkavállalói jogok hatékonyabban lesznek érvényesíthetők a bíróság előtt. Megnehezíthetik az elbocsátásokat, illetve a vállalatoknak intézkedéseket kell tenniük a munkavállalók rugalmas munkavégzésre vagy szülői szabadságra vonatkozó kérése nyomán – mondta el dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie ügyvédi iroda munkajogi csoportjának vezető ügyvédje. – Bővül a tájékoztatási kötelezettség köre is. A cégeknek érdemes felülvizsgálni, szükség van-e ehhez kapcsolódóan a folyamatok, munkaszerződések és szabályzatok változtatására, és célszerű új tájékoztatókat készíteni az alkalmazottaknak. Emellett szükség lehet a kollektív szerződések kiigazítására is.”
A módosítás kiemelt jelentőségű változása, hogy a joggal való visszaélés esetén új szabályokat vezet be az ezzel kapcsolatos igények érvényesítésére. A bizonyítási kényszer megfordul, és a munkáltatónak kell igazolnia, hogy nem élt vissza a jogával.
