Dél-Koreában ismerték fel talán a legszélesebb körben, hogy nagy üzleti lehetőségek vannak az elektromos eszközökbe beépített fémek újrahasznosításában. Nagyjából 150 cég foglalkozik ezzel náluk. Sorra fejlődnek olyan cégek, melyek az elektromos autók lítiumionos akkumulátoraihoz szükséges kobalt és lítium kinyerésére specializálódtak. Ők a városi bányászatnak (urban mining) is nevezett biznisz éllovasai.
Az eljárás nem túlsásogan bonyolult és nagy robotikai bravúrt sem igényel: a munkások kiszedik az akkukat a kidobott elektronikai eszközökből, ezeket teljesen lemerítik, majd porrá zúzzák, amiből kivonják a fémeket. A termékek 60-70 százaléka Európából és az USA-ból érkezik. Felmerül hát a kérdés, a nyugati országokban miért nem végzik el ezt egyes cégek? Mert a Szilícium-völgy nagy márkái a gyártást Ázsiába helyezték ki, így a fémekre elsősorban a Távol-Keleten van szükség nagy mennyiségben.
A Korea Institute of Industrial Technology adatai szerint 2016-ban 18,38 milliárd dollár értékű fémet hasznosítottak újra, ami az ország igényének 22 százalékát fedezi. Arról nem szól a jelentés, de vélhetően ez a legmagasabb arányok közé tartozik (a piaci kereslethez képest), amit a világban egy ország napjainkban elérhet.
A SungEel HiTech Dél-Korea legnagyobb újrahasznosítója. Egy évtizeddel ezelőtt a félredobott plazmatévékből vont ki aranyat és ezüstöt, ma már a Samsung és az LG akkujai számára szállít fémeket, s az üzlet olyannyira jól megy, hogy 2020-ban tőzsdére készül lépni.
De a körforgásos gazdaság elve, az újrahasznosítás más termékgyártókat és szektorokat is meghódít. A SungEellel való együttműködésben érdekelt egy dél-koreai acélgyár is. Ahogy a középosztály világszerte egyre több okos eszközt vásárol, s nő az egy főre jutó elektromos masinák száma, úgy nő vele együtt a ritkaföldfémek és más fémek iránti kereslet. Kína -mely önmagában is ritkaföldfémkitermelő ország- például úgy enyhíti féméhségét, hogy Chilében és Kongóban vásárol nagy tételben, sőt bányákat is.
Dél-Koreában a versenyszektor szereplői ráéreztek az új igényre, és elkezdtek nagy volumenben exportálni újrahasznosított fémeket. 2017-ben az országból 3,5 millió tonna nikkelt, 13,97 tonna kobaltot exportáltak. Előbbi 2 százalékos, utóbbi 3,4 százalékos növekedést jelent az előző évi nagyságrendhez képest.
A dél-koreai Környezetvédelmi Minisztérium januárban magasabb árszabást állapított meg a hulladékelhelyezésre, hogy így bátorítsa és tegye gazdaságilag kedvezőbbé az újrafeldolgozást.
