Szemét cikkek
EU-s pénzből jönnek új kukásautók Budapest utcáira
110 modern, környezetkímélő hulladékbegyűjtő.
Elöntötte az internetet a reklámszemét
A Google 2022-ben több mint 5,2 milliárd rosszindulatú hirdetést távolított el világszerte.
Támadnak a kukásautók
Eltűnnek végre a budapesti utcákról a bűzölgő kukák.
Megvan a magállapodás a kukásokkal, fejenként 320 ezer forint pluszt kapnak
Megszületett a megállapodás a Budapesti Közművek és a munkavállalók képviselete között a fővárosi hulladékszállítási közszolgáltatás újraindulásáról.
Kukabűz a magyar politikában
Sok beszédnek sok az alja, tartja a magyar mondás, ami most teljesen igaz e honban.
Vadsztrájk a fővárosi kukásoknál, sokkolta őket a rezsiszámla
Vajon az állami kukaholding vette el a fővárosi munkavállalóktól a pénzt?
20 döbbenetes adat a műanyagszemétről
Nem is gondolnánk milyen tragikus méreteket öltött a plasztikszennyezés. Az ezredforduló után pörgött fel irdatlan mértékben a műanyaggyártás, pedig legalább 400 évig nem bomlik le a természetben, ha eldobjuk. Márpedig eldobjuk: a műanyag 91 százalékát nem hasznosítjuk újra. Ma már az óceánok is tele vannak plasztikszeméttel.
400 millió darab szemét az utolsó érintetlen paradicsomban
Ausztrália nyugati sarkától, Perth-től 2750 kilométerre helyezkedik el az a szigetcsoport, amit az utazási irodák az „utolsó érintetlen” szigetekként reklámoznak. Tudósok kimentek a terepre, és mintát vettek. A mindössze 600 lakosú szigetcsoporton 977 000 plasztikcipő és -papucs s 373 000 fogkefe hever. Az áramlatok hozták őket ilyen messzire.
Elege van Ázsiának a Nyugat szemetéből
Rodrigo Duerte államelnök, a Fülöp-szigetek Trumpja egyszerűen vissza akarja küldeni az országában elásott kanadai szemetet Kanadába. Vajon más államok is fellázadnak-e, és rászoktatják az iparilag fejlett világot a műanyag-újrafeldolgozás arányának növelésére?
Továbbra is Ázsiába küldjük elégetni a műanyagot
Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újrafeldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.
Ezért tiltotta be az EP a műanyag evőeszközöket és szívószálakat
Az Európai Parlament megszavazta azt a direktívát, mely betiltja az egyszer használatos plasztik evőeszközöket, szívószálakat és kávéspoharakat. A tagországok két éven belül kötelesek érvényesíteni a tilalmat saját jogkörben.
17 PET-palackért kapsz egy pár sportcipőt
Szaporodnak a környezettudatos divatcégek, melyek hulladékból készítik el termékeiket, ezzel csökkentve ökológiai tehertételüket. A nagy márkák és az ismeretlen startupok is újrafeldolgozott műanyagból gyártanak sportcipőket.
Ezek a kütyük még veszélyesebbek, mégis a sima szemétben kötnek ki
A legtöbb elektronikus „kütyü” lítium-ion elemekkel működik, amelyek gyorsan elhasználódnak. Miközben emiatt egyre gyakrabban cseréljük készülékeinket, az elemhulladék nagy része a közönséges szemétbe kerül, pedig veszélyes.
Proteinital, plasztik-újrahasznosító: a körforgásos gazdaság sztárjai
Már kezd körvonalazódni, hogy mely startupok lesznek a körforgásos gazdaság sztárjai. Olyan technológiai áttöréseket érnek el, melyekkel semmilyen matéria nem marad parlagon.
Hátul kullogunk műanyag-újrahasznosításban
Az Európai Unióban csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.
Az élelmiszerpazarlás nagy része otthon történik
Valós igényeinkhez képest túl sok élelmiszert veszünk, ami aztán megromlik a konyhánkban. Az éttermek és kifőzdék rendszerint eladják a maradékot erre szakosodott cégeknek, de az állampolgárok ilyen megoldás híján a szemeteskukát kénytelenek igénybe venni. A megtermelt élelem pocsékolása is környezetszennyezés, mert felhasznált energiát, munkaerőt, erőforrást hagyunk elveszni.
Nem hatékony az államosított szemétújrafeldolgozás
Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
Az eddig legyártott műanyag 90,5 százaléka hever a természetben
Amióta a ’60-as években megkezdődött a műanyagtárgyak tömegtermelése, civilizációnk műanyaghulladékának 90,5 százalékát sosem dolgozzák fel. Ez mind begyűjtésre vár. A holnap Bill Gates vagy Warren Buffettje lehet az, aki létrehozza és felfuttatja a körforgásos a hulladék-újrahasznosítás multinacionális cégeit. Szó szerint kincseken ülünk.
Mi köze a boxeralsónak a tengerek megtisztításához?
Természetes kabátbélés bölényszőrből. Férfi alsónadrág újrafeldolgozott műanyag halászhálóból, ami hulladékként hevert a tengerek mélyén. Eddig felhasználatlan anyagokat vonnak be a ruhaipari szereplők a termelési folyamatokba, hogy saját területükön hozzák létre a körforgásos gazdaság zárt cikulús működését, kiküszöbölve a hulladékképződést.
Kína helyett kisebb ázsiai országokba viszik a műanyagszemetet
2018-ben Kína már nem vette át az EU és az USA szennyező, szétválogatatlan plasztikhulladékát újrafeldolgozásra. Ahelyett, hogy ez a helyi újrahasznosító vállalkozások szaporodását vonta volna magával, az Egyesült Államok cégei elkezdték kisebb ázsiai országokba szállítani a hulladékot. De ezek az országok is bekeményítenek.
Váratlan felfedezés: ha süti a nap, még a klímát is rombolja a szemét
Új üvegházgáz-forrással gyarapodik szennyezett környezetünk vagy inkább a róluk szóló köztudat. A Hawaii Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az általunk eldobott, tengerekbe kerülő műanyagszemét a lebomlása során légszennyezést okoz.
Bringaút is készül újrahasznosított PET-palackokból
Hollandiában bicikliutakba dolgozzák be a műanyagszemetet. Az így létrejött anyag állítolag kétszer-háromszor strapabíróbb, mint a hagyományos aszfalt. Mióta Kína nem veszi át az EU műanyaghulladékát, szélesedik az újrahasznosítás tere.
Ezek a műanyagok kerülnek tiltólistára
Több egyszer használatos műanyag, többek között szívószálak, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők forgalmazását tilthatják be a jövőben egy új EU-s direktíva alapján.
Mi alapján kell fizetni a környezetvédelmi termékdíjat?
A környezetvédelmi termékdíj a jövő egyik meghatározó köztartozása lehet, ennek ellenére még keveset tudnak róla a kkv-k, írja az RSM elemzője.
Elkezdték az óceán megtisztítását a műanyag hulladékoktól
A kaliforniai Alamedánál kezdődött meg az óceánok megtisztítása a műanyag hulladékoktól. A holland projekt hajói elsőként a csendes-óceáni nagy szemétszigetet takarítanák el.
Nő az eldobható műanyagok termékdíja
Nőni fog az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, 2021-től pedig teljesen betiltják a műanyag zacskókat Magyarországon.
Kóláspalackokból építenek kunyhót a menekülteknek
Az emberi találékonyságnak sosincs határa. A harmadik világban megunták, hogy a PET italospalackokat mossa partra a tenger, és elkezdték használni őket csónakok és kunyhók építésére.
Cigarettacsikkből van a legtöbb a tengerekben
Évente 5500 milliárd darab cigarettát gyártanak a dohányipari vállalatok. A PET-palackoktól és más műanyag csomagolásoktól eltérően a cigaretta elszívása után visszamaradt csikk olyan műanyagot tartalmaz, aminek nem évszázadokba, "csak" évtizedekbe telik, míg lebomlik a természetben.
Fordulópont az újrahasznosításban
Ahogy az üzleti szektor igyekszik egyre több fogyasztót rávezetni a körforgásos gazdaságban való részvételre, motiváció gyanánt gyakoribbá válnak az ajándékok és a kedvezmények. Elértük a fordulópontot: a Coca-Cola értékesebb ajándékot ad az italospalackot visszaszolgáltató vásárlóknak, mint amennyibe a megvásárolt termék került.
Használtáru vásárlásával is tehetünk a környezetszennyezés ellen
Ki gondolná, hogy a divatipar a világ második legszennyezőbb iparága az olajszektor után? Vagy hogy a feleslegessé vált ruhák 84 százaléka szemétlerakóban, vagy szemétégetőben végzi? A rengeteg kidobott használati cikk miatt a környezettudatos fogyasztás része lehet, ha több használtárut veszünk.
Évi egymillió forinttal nőhet a háztartások átlagkeresete a körforgásos gazdaság miatt
Pekingben elvi megállapodást kötöttek az EU és Kína vezetői, hogy közösen tesznek a hulladék-újrafeldolgozás térnyeréséért, és harmonizálják jogszabályaikat, hogy ezzel segítsék a körforgásos gazdaság megvalósulását.
Nyaralni mész? Ezek a városok tiltják be a műanyag eszközöket
Egyre több világváros vezetése nem hajlandó már tolerálni a turisták és a helyi lakosok által eldobott műanyagszeméthulladékot. A helyi vállalkozásoknak, vendéglátóipari egységeknek és boltoknak szakítaniuk kell az egyszer használatos, eldobható műanyag eszközökkel.
Itt a gombából készült ökotégla: kevésbé tűzveszélyes
Szívesen laknál gombából épült házban? Ez most már lehetséges. Az alacsony karbontartalmú, tűzálló(bb), hangyabiztos tégla gombából készül. A kis környezeti terhelést jelentő építőipar alapja lehet.
Így gyárthatunk kevesebb szemetet
Felhőalapú platformot fejleszt a Schneider Electric, ami gyűjti és értékeli a cég fenntarthatósági adatait, a műanyagfelhasználás mértékét és az energia- vagy a vízfogyasztást.
Ilyen módszerekkel csökkentheted a műanyagszennyezésed 2. rész
A plasztik évszázadokig nem bomlik le, de az időjárás viszontagságainak köszönhetően hamar széttöredezik és szennyező anyaggá válik. A halak megeszik, így bekerül a táplálékláncba. De a csapvízben is kimutatható.
A csapvízben is ott a mikroplasztik - mit tehetünk?
A PET italos palackokon túl egész plasztikuniverzum létezik. Teafilter, cigarettacsikk, nedves törlőkendők és még sorolhatnánk. A különféle műanyagok sokféle termékben megtalálhatók és a mosással vagy a szemetelésünk révén bekerülnek a talajvízbe is.
Még az Északi-sark is tele van szeméttel
Miért termelünk olyan sok szemetet? Több oka van. Túlfogyasztunk. Túl sok mindent csomagolunk plasztikba. Sok helyen nincsenek megfelelő hulladékújrafeldolgozó üzemek. Az újrahasznosítás során veszít a hulladék a minőségéből és értékéből.
Talajba ásnák a műanyagszemetet az unióban
Január óta Kína nem veszi át a műanyagszemetünket. Európa-szerte kezd feltornyosulni az eddig játszi könnyedséggel a világ másik felére szállított hulladékfajta. Az EU kénytelen újrafeldolgoznia a plasztikszemetét, de egyesek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy süllyesszük a földbe, és ássuk ki akkor, amikor fejlettebbek lesznek a feldolgozási technológiák.
Kína nem fogadja a szemetünket: világcégek mondanak búcsút a műanyagnak
„Divatba jött” a világmárkáknál a plasztikellenesség. Kína már nem engedi be a külföldi hulladékot, emiatt erősödött fel hirtelenjében a márkák politikailag korrekt antiplasztik-filozófiája. Angliában például 70 vállalat csatlakozott a UK Plastic Pacthez, hogy műanyagmentessé tegyék ellátási láncukat. Ez az első ilyen széles körű, céges összefogás, amit vélhetően más országokban is követnek majd hasonló szövetkezések.
Körforgásos gazdaság: ez lesz a fenntarthatóság fősodra
Az üzleti szféra zöldülése eddig elsősorban az üvegházgázemisszió csökkentésére irányult. Az új korszellem azonban már a legkülönfélébb szennyező anyagok környezetbe bocsátásának megelőzésére irányul. Hogyan lehet úgy termelni és fogyasztani, hogy a cégek, városok és kormányok megoldják a minden keletkező hulladék újrafeldolgozását?
Jóval kevesebb élelmiszert dob ki a Tesco
A Tesco Magyarországon egy év alatt 35 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és több mint 7000 tonna élelmiszeradományt juttatott el a rászorulókhoz – áll az áruházlánc friss jelentésében.
Az aksik miatt nagy biznisz a fémújrahasznosítás
Az elektromos autók számának növekedésétől meglódul az igény a lítium, a kobalt és egy sor más fém iránt, amiket a járművek akkumulátoraihoz használnak fel. "Városi bányászatnak" nevezik a megunt, kidobott elektromos eszközökből a különféle fémek újrahasznosítását.
Megbetegednek a műanyagszeméttől a korallszigetek
A korallszigeteket 11 milliárd műanyag-hulladékdarab szennyezi és betegíti. Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.
Kevesebb műanyagszemetet termelne a Lidl
Kevesebb műanyagot használ majd a Lidl a saját márkás termékeinél, energiatakarékos izzókra cserélik a mostani lámpáikat is. Nálunk az energiaitalok csomagolásában látható először változás.
Felválthatja a bioműanyag a hagyományos plasztikot
2025-re a tengerekben gomolygó plasztikszemét mennyisége eléri az évi 250 millió tonnát. A folyók mind odaviszik a szemetünket. A növényi alapú bioplasztik kiválthatja a ma használatos műanyagokat.
Már a bálnák és a cápák is áldozatai a tengeri plasztikszemétnek
Az italos palackjaink és műanyag dobozaink összetöredezett darabjai bekerülnek a bálnák és a cápák által beszívott tengervízbe, s eltömítik testük belső járatait. Egyre több döglött bálna sodródik partra, gyomrukban nagy mennyiségű plasztikszeméttel.
Közel 400 kiló szemetet termel az átlag magyar
A „zero waste” kifejezés szabad fordításban annyit tesz, hogy „nulla hulladék”. Az életmódra utal, melynek legfőbb célja, hogy a lehető legkevesebb szemetet állítsuk elő. A zero waste alapgondolata, hogy igényeink helyett a szükségleteinkre fókuszáljunk, és ne halmozzunk fel felesleges dolgokat magunk körül.
Ingyenes ivókutak = kevesebb hulladék
A nagy múltú londoni piac, ahol júniusban terrortámadás történt, betiltja a biológiailag le nem bomló plasztikcsomagolások és az egyszeri használat után eldobható műanyag italos dobozok árusítását nemcsak az árusainál, de a piac szélén levő kávézókban is. Ingyenes vízkutakat létesítenek a turisták és a vásárlók számára.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Pénzszerzés
Külföldi piacra lépne a cége? Itt a lehetőség
A Nemzeti Innovációs Ügynökség április 26-án induló XPAND programja a külföldi piacszerzésben segíti az innovatív magyar vállalkozásokat.
Gazdaság
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Infokom
Hol tartanak a cégek a digitalizációban?
A Digiméter negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációjának szintjét.
