400 millió darab szemét az utolsó érintetlen paradicsomban
Ausztrália nyugati sarkától, Perth-től 2750 kilométerre helyezkedik el az a szigetcsoport, amit az utazási irodák az „utolsó érintetlen” szigetekként reklámoznak. Tudósok kimentek a terepre, és mintát vettek. A mindössze 600 lakosú szigetcsoporton 977 000 plasztikcipő és -papucs s 373 000 fogkefe hever. Az áramlatok hozták őket ilyen messzire.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Az Ausztráliához tartozó Cocos-szigeteken – másik nevén Keeling-szigeteken – vizsgálódó tudóscsoportot elképesztette a látvány, amivel találkoztak. A Perth-től 2750 kilométerre található 26 kis szigeten alig 600 ember lakik, de műanyaghulladéka vetekszik egy sűrűn lakott metropoliséval. Természetesen nem a helyiek dobálták el, az óceán áramlatain jutott el ilyen messzire a szemét. A szigetcsoporton összesen 414 millió darab, azaz 238 tonnát kitevő műanyagszemét hever szanaszét, állítják a Tasmániai Egyetem kutatói a brit Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. A csoport vezetője, Jennifer Lavers igyekezett hozzátenni, hogy ez csak óvatos becslés, mivel a legszennyezettebb – nyilván az áramlatoknak leginkább kitett – partokhoz nem tudtak hozzáférni.
Uramisten, hova születtem? Fotó: Flickr/NOAA Marine Debris Program
Mélyebben több
A becslés azért is óvatos, mert a kutatók azt tapasztalták, hogy minél mélyebbre ástak a tengerparti homokban, annál több műanyagot találtak (persze itt már mikroplasztikként). Vagyis az ökoszisztémák – a homok, a szél, a víz mozgása révén – hatékonyan temetik magukban a hulladékot, vagyis sokkal tágabb térben találkozhatnak velük az élőlények és mikroorganizmusok, mint eddig hittük. A kutatócsoport csak 10 centiméteres mélységre ásott le, mélyebbről nem vett mintát. Ezek alapján kalkulálták ki, mennyi műanyag lehet az egész szigetcsoporton. Az eredmény: 977 000 cipő és papucs, 373 000 fogkefe.
Megdöbbentő adatok plasztikszemetünkről
A világ közvéleménye végre felébredt, az emberek tisztában vannak vele, hogy a plasztikszemetünk eltakarításának megoldása és a műanyaghasználat kiiktatása vagy legalábbis csökkentése égető fontosságú probléma. Néhány megdöbbentő adat arról, hogy miért.
A talált szemét 95 százaléka műanyag, a plasztikhulladékon belül pedig 25 százalék egyszer használatos eszköz, vagyis szívószálak, kupakok, papucsok és cipők. Laverst és kollégáit „megdöbbentette”, amit a szigeteken láttak. „Eljutsz egy ponthoz, amikor már azt érzed, semmi sem tud meglepni, de aztán jön valami, ami igenis tud” – magyarázta egy amerikai rádiónak Lavers, akit leginkább az lepett meg, hogy a talajban több a szemét, mint a felszínén. „Minél lejjebb mentünk, annál többet találtunk belőle.” Az is meghökkentő, hogy ez milyen mértékben igaz: a teljes szemétmennyiség 93 százaléka (383 millió darab) tízcentis mélységben található! És nem tudni, még mennyi bújhat meg mélyebben… E talajban lévő műanyagok 60 százaléka már mikroplasztiknak számít, mert zömében 2–5 milliméteresek.
(CNN, USA Today, National Public Radio)
Az előző expedíció
Jennifer Lavers 2017-ben már vezetett egy hasonló expedíciót, akkor a Déli-óceán déli részén lévő Henderson-szigetet kutatták át szemétért, s úgy találták, hogy az egész világon ezen a helyen a legnagyobb a műanyagszemét sűrűsége (38 millió darab, 17 tonna). A mostani vizsgálat azt mutatta ki, hogy a Cocos-szigeteken több hulladék van – igaz, nem olyan sűrűn, mint a korábbi vizsgálat helyszínén, mert itt több parton és szigeten oszlik el a nagyobb mennyiség.
