Tízedannyi mikroműanyag van a Balatonban, mint a Bodrogban.

Most már el lehet kezdeni az élettani vizsgálatokat, melyek pontosabban felbecsülhetik a mikroműanyagoknak az emberi egészségre gyakorolt kockázatát.

Ausztrália nyugati sarkától, Perth-től 2750 kilométerre helyezkedik el az a szigetcsoport, amit az utazási irodák az „utolsó érintetlen” szigetekként reklámoznak. Tudósok kimentek a terepre, és mintát vettek. A mindössze 600 lakosú szigetcsoporton 977 000 plasztikcipő és -papucs s 373 000 fogkefe hever. Az áramlatok hozták őket ilyen messzire.

Az Európai Parlament megszavazta azt a direktívát, mely betiltja az egyszer használatos plasztik evőeszközöket, szívószálakat és kávéspoharakat. A tagországok két éven belül kötelesek érvényesíteni a tilalmat saját jogkörben.

Műanyagszemetünk már több száz kilométerre a lakott területektől is megtalálható: ott van a bálnák gyomrában, sőt az Északi-sark jegében is találtak már plasztikot. A Greenpeace 239 tisztítóakcióban szedett össze hulladékot, ez alapján állapította meg, melyik a leggyakrabban előforduló brand az óceánokban.

Ideiglenes szárazföldre vontatják Ocean Cleanup projekt szemétösszeterelő gátját, mert nem marad meg az U alakú szerkezet közötti térben a műanyag. A konstrukciót egy 24 éves holland fiatalember, Boyan Slat találta ki és építette meg. A projekt sorsa bizonytalan, egyelőre az okokat és a lehetséges módosítási módokat vizsgálják.

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is.

Egyre több márka vesz igénybe újrahasznosított műanyagot termékei gyártásához. A Greenpeace pedig a környezettudatos fogyasztóknak ad hangot a #BreakFreeFromPlastic-kampánnyal. Ennek petícióját eddig egymillióan írtak alá.

Világszerte több mint 125 országban ma ünneplik a Föld Napját. Ebben az évben a műanyaghulladékok ellen emelnek szót a környezetvédők és az átlagpolgárok, és nem véletlenül: az ökoszisztéma, és mi magunk is belefulladunk a plasztikszemétbe.

Az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét-mennyiség akár 30 százalékát, és sok fejlett országban nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb plasztikhulladékok – figyelmeztetett új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).