Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Azóta globálisan immáron 48., hazánkban pedig 28. alkalommal tartjuk meg a Föld Napját, amikor mindenki figyelmét felhívjuk a környezetünk iránti felelősségünkre.
A Föld Napja hagyományosan egy-egy témakör köré szerveződik, ebben az évben a műanyaghulladékok okozta problémákra hívják fel a figyelmet. Nem véletlen, hogy ez a rendezvény idei sarokpontja. Mint azt korábban megírtuk, műanyaggal egyszerre szennyezünk és pocsékolunk,a műanyag csomagolás nem szolgálja az élelmiszerekkel való takarékoskodást, éppen ellenkezőleg: tíz év alatt megkétszereződött az élelmiszer-pocsékolás és párhuzamosan nőtt a műanyagok felhasználása is, mutat rá egy tanulmány.
A civilszervezet szakértői szerint ez a fajta csomagolás nem csökkenti, sőt, bizonyos esetekben ösztönzi a pazarlást és csak jobban károsítja a környezet. Az Unió országaiban eladott élelmiszerek 37 százaléka kerül forgalomba műanyagban – az a legnagyobb arányban használt csomagoló. Azok legnagyobb részét csak egyszer használják, azután elégetik – vagy a műanyagok a vizeket szennyezik.
Belefulladunk a műanyaghulladékba
A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat. Másodpercenként 20 000 italospalackot vásárolnak a világon. Ezt a hatalmas forgalmat főleg a nyugati világ táplálja: mindenki hozzászokott, hogy nem a csapvizet issza, hanem ásványvizet vásárol a boltban, s ez a vásárlási szokás átterjed a feljövő gazdaságokra. A palackgyártás növekedéséért elsősorban Kína piaca felelős, ahol többszázmillió főről beszélhetünk, akik újdonsült ásványvízfogyasztókká válnak.
- Egy évtizede még 300 milliárd PET-italospalack fogyott éves szinten, 2016-ban viszont már 480 milliárd.
- Ha ezt a mennyiséget összepakolnánk egy nagy halomba, félig eljutnánk rajta a Napig.
- 2021-re az éves italos palackvásárlás eléri a 583,3 milliárd darabot, állítja az Euromonitor International új, csomagolóipari trendekről szóló jelentése.
- A 2016-ban vásárolt PET-palackoknak csak a felét gyűjtötték be újrafelhasználásra és ezeknek is csak a 7 %-át dolgozták fel és hasznosították újra.
- 2015-ben a kínai vásárlók 68,4 milliárd PET-palackos ásványvizet vásároltak, 2016-ban viszont már 73,8 milliárdot. Ez 5,4 milliárd palacknyi növekedést jelent mindössze egy év alatt.
Ha a plasztik darabokra törik, egy vihar után bekerül a lefolyóba, a városi vízelvezetőhálózatból pedig a folyókba, azokon keresztül végül a tengerekbe. Ezért állhatott elő az a szituáció, hogy egy-egy amerikai tagállammal megegyező méretű szemétsziget úszik a Csendes-óceánban. Amikor Oprah Winfrey megmutatta a szigetet a tévéműsorában, nagy döbbentetet keltett a globális közvéleményben.
A töredezett plasztikszemetet a halak és a madarak is eledelnek nézik, felcsipegetik, és persze meghalnak tőle. Se szeri se száma az olyan eseteknek, amikor a halak és madarak emésztőrendszerében tudósok műanyagszemetet találnak. Tehát a természetes élelmiszerláncot is veszélyezteti szemetelésünk. Az Ellen MacArthur Foundation becslése szerint évente az óceánokba kerülő műanyaghulladékból nagyjából 5-13 millió tonnát fogyasztanak el a halak, madarak és más organizmusok. 2050-re az óceánok -súly szerint- több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat! Jose Graziano, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) munkatársa úgy fogalmazott, “szemét medencének” használjuk a tengereket.
A kidobott műanyag bumerángként már visszajutott az emberhez a táplálékláncban. A Ghenti Egyetem kutatói Belgiumban úgy taksálták, azok az emberek, akik fogyasztanak tengeri ételeket, évente nagyjából 11 000 apró műanyagdarabkát is megesznek a tengeri halakkal együtt. Ezt hívják úgy, hogy “mikroplasztik szennyezés.”
Szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a plasztik nem bomlik le sikeresen a táplálékláncban. A tápláléklánc akármelyik szintjén is fogyasszák el az élőlények, toxikus anyagokat vesznek magukhoz vele, s végső soron ez a mi asztalunkon és tányérunkon végzi. Tudósok most már arról is beszélnek, hogy a műanyagszemétben lévő káros hatású anyagok a talajvizet is szennyezik.
Az egyszer használatos műanyagok kapcsán fordulóponthoz érkeztünk. Ideje, hogy minden nagyvállalat, amely törődik a bolygó egészségével, túllépjen a puszta újrahasznosításon. Az eldobható műanyagok továbbra is riasztó mennyiségben ömlenek az óceánjainkba, tavainkba és folyóinkba. Az egyszer használatos műanyagok nem létfontosságúak. A társadalmi ellenérzés is láthatóan egyre növekszik velük szemben, hiszen ha így folytatjuk, a műanyag hulladékokkal tönkretesszük a bolygónk élővilágát. Az állampolgárok ezért azt várják, hogy ahelyett, hogy a cégvezetők kizárólag a haszonmaximalizálásra törekedjenek, tegyenek valódi lépéseket a környezet védelméért, és hagyjanak fel a felesleges műanyag csomagolóanyagok használatával – írta közleményében a Greenpeace.
„Az egyszer használatos eldobható műanyagok visszaszorítása érdekében a magyar kormánytól is intézkedéseket várunk. Gazdasági és jogi eszközöket kell alkalmazni annak érdekében, hogy radikálisan visszaszorítsuk az eldobható műanyag italos palackok használatát, és megszabaduljunk a műanyag zacskóktól” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
- Gyűjtsük szelektíven a hulladékot otthon és munkahelyen!
- Ne terheljük a lerakókat – és így környezetünket – hasznosítható anyagokkal!
- A ruhákat, elektronikai eszközöket, használati tárgyakat ajánljuk föl másoknak, például segélyszervezeteknek, ha már nem kellenek!
- Van, amit már nem lehet használni, de anyagában még hasznosítható. Ezeket gyűjtsük szelektíven és vigyük el egy színes kukáig!
- A zöldhulladékokat komposztáljuk, vagy hívjuk az egyre több településen elérhető zöldjáratot!
- A veszélyes hulladékot – ilyen az elektromos és elektronikai hulladék, a lejárt szavatosságú gyógyszer, az elem, az akkumulátor, a gumiabroncs, a fénycső – vigyük a hulladékudvarba vagy használjuk ki a gyűjtőakciók valamelyikét!
- A használt olaj újrahasznosítható, a MOL kútjain kaphatunk üres tartályt. Ha megtöltjük, visszaveszik és felhasználják.
- Fogyasszunk minél gyakrabban GMO-mentes és bioélelmiszert!
- Használjunk újrahasznosított és biotermékeket!
- Fogyasszunk tudatosan: a petpalackos termékekkel szemben részesítsük előnyben az üveget még akkor is, ha nem visszaváltható!
- Éljen a csapvíz!
- Gyalogoljunk, bringázzunk, használjuk a tömegközlekedést!
- Ültessünk fát, virágot, kerti zöldséget, legyen saját fűszerkertünk!
