Elkészült az első kalkuláció arról, mennyi kárt okoz az, hogy az italos palackokat, a műanyag tárgyakat és csomagolásokat szanaszét dobáljuk a természetben. Az ökoszisztémák 2500 milliárd dollárnyi szolgáltatásától esünk el a műanyaghulladék pusztító hatása miatt.

Nem is gondolnánk milyen tragikus méreteket öltött a plasztikszennyezés. Az ezredforduló után pörgött fel irdatlan mértékben a műanyaggyártás, pedig legalább 400 évig nem bomlik le a természetben, ha eldobjuk. Márpedig eldobjuk: a műanyag 91 százalékát nem hasznosítjuk újra. Ma már az óceánok is tele vannak plasztikszeméttel.

Ausztrália nyugati sarkától, Perth-től 2750 kilométerre helyezkedik el az a szigetcsoport, amit az utazási irodák az „utolsó érintetlen” szigetekként reklámoznak. Tudósok kimentek a terepre, és mintát vettek. A mindössze 600 lakosú szigetcsoporton 977 000 plasztikcipő és -papucs s 373 000 fogkefe hever. Az áramlatok hozták őket ilyen messzire.

Az Európai Parlament megszavazta azt a direktívát, mely betiltja az egyszer használatos plasztik evőeszközöket, szívószálakat és kávéspoharakat. A tagországok két éven belül kötelesek érvényesíteni a tilalmat saját jogkörben.

Műanyagszemetünk már több száz kilométerre a lakott területektől is megtalálható: ott van a bálnák gyomrában, sőt az Északi-sark jegében is találtak már plasztikot. A Greenpeace 239 tisztítóakcióban szedett össze hulladékot, ez alapján állapította meg, melyik a leggyakrabban előforduló brand az óceánokban.

A legnagyobb élelmiszeripari és FMCG-világvállalatok sorakoztak fel a Loop-projekt mögé, melyben visszagyűjtik az ételeshordókat, krémestubusokat, italospalackokat, kitisztítják és újból használják, termékkel megtöltve azokat. Öt világvárosban vezetik be az új szolgáltatást 2019-ben és 2020-ban. De a rendszer akkor terjedhet el globálisan, ha az Amazon és más nagy kereskedelmi cégek is felvállalják a módszert.

A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.

Ideiglenes szárazföldre vontatják Ocean Cleanup projekt szemétösszeterelő gátját, mert nem marad meg az U alakú szerkezet közötti térben a műanyag. A konstrukciót egy 24 éves holland fiatalember, Boyan Slat találta ki és építette meg. A projekt sorsa bizonytalan, egyelőre az okokat és a lehetséges módosítási módokat vizsgálják.

Hollandiában bicikliutakba dolgozzák be a műanyagszemetet. Az így létrejött anyag állítolag kétszer-háromszor strapabíróbb, mint a hagyományos aszfalt. Mióta Kína nem veszi át az EU műanyaghulladékát, szélesedik az újrahasznosítás tere.

Az 1970-es évek óta nő a poliésztergyártás, s ezzel együtt a tengerekben és folyókba lerakódó műanyag mikrorost-mennyiség, amit aztán elfogyasztunk az ivóvizünkkel vagy éppen a tengeri sóval.

Itt a poliészter-armageddon. Egy poliészter polárdzseki egy mosás során 1900 darab műanyagrostot ereszt ki magából. Ez a mosógépünkből a városi vízvezetékrendszeren keresztül a folyókba és a tengerekbe kerül. Majd újra a városi vízműrendszerbe, vagyis a poharunkba. És van még egy rossz hír: a levegőben is szállnak, s a tüdőnkben is lerakódnak.

A világ közvéleménye végre felébredt, az emberek tisztában vannak vele, hogy a plasztikszemetünk eltakarításának megoldása és a műanyaghasználat kiiktatása vagy legalábbis csökkentése égető fontosságú probléma. Néhány megdöbbentő adat arról, hogy miért.

A poharak fedelén megemelte a nyílást a Starbucks, így közvetlenül onnan lehet felhörpinteni az itókákat. Véget vet az eldobható szívószálak kultúrájának a világcég. Vajon követi-e példáját a meki és a többi globális hálózat?

Szinte mindenben ott vannak már kidobott műanyagszemetünk apróra töredezett darabjai, nemcsak a tengeri állatfajokban. A szárazföldön tenyészett állatok is habzsolják a mikroszkopikus méretű műanyagot a természetből, így az bekerül a táplálékláncba, vagyis a testünkbe. Halak, kagylók, tengeri só, csirkezúza, méz, sör, de még a por is tartalmazza!

A PET italos palackokon túl egész plasztikuniverzum létezik. Teafilter, cigarettacsikk, nedves törlőkendők és még sorolhatnánk. A különféle műanyagok sokféle termékben megtalálhatók és a mosással vagy a szemetelésünk révén bekerülnek a talajvízbe is.

Miért termelünk olyan sok szemetet? Több oka van. Túlfogyasztunk. Túl sok mindent csomagolunk plasztikba. Sok helyen nincsenek megfelelő hulladékújrafeldolgozó üzemek. Az újrahasznosítás során veszít a hulladék a minőségéből és értékéből.

Január óta Kína nem veszi át a műanyagszemetünket. Európa-szerte kezd feltornyosulni az eddig játszi könnyedséggel a világ másik felére szállított hulladékfajta. Az EU kénytelen újrafeldolgoznia a plasztikszemetét, de egyesek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy süllyesszük a földbe, és ássuk ki akkor, amikor fejlettebbek lesznek a feldolgozási technológiák.