Az étel és az ásványvíz is tele van ruháink műanyagrostjaival

Itt a poliészter-armageddon. Egy poliészter polárdzseki egy mosás során 1900 darab műanyagrostot ereszt ki magából. Ez a mosógépünkből a városi vízvezetékrendszeren keresztül a folyókba és a tengerekbe kerül. Majd újra a városi vízműrendszerbe, vagyis a poharunkba. És van még egy rossz hír: a levegőben is szállnak, s a tüdőnkben is lerakódnak.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Nem csak a termékek műanyag-csomagolása jut hulladékként a folyókba és tengerekbe. A ruhák nagy része már tartalmaz poliésztert vagy valamilyen más műanyagot, s ezek mikrorostjai szintén bekerülnek a vízbe, amit megiszunk, valamint az ételeinkbe, hiszen az ételek főzéséhez is használunk vizet. Már a tengeri só is ilyen mikrorostokkal szennyezett.

Rengeteg műanyagot eszünk, sosem gondolnád, mikből
Szinte mindenben ott vannak már kidobott műanyagszemetünk apróra töredezett darabjai, nem csak a tengeri állatfajokban. A szárazföldön tenyészett állatok is habzsolják a mikroszkopikus méretű műanyagot a természetből, így az bekerül a táplálékláncba, vagyis a testünkbe. Halak, kagylók, tengeri só, csirkezúza, méz, sör, de még a por is tartalmazza!
Tegyük fel, hogy az olvasó környezettudatos fogyasztó. Komposztálja a szemetét. Szelektíven gyűjti a többi hulladékát, hogy azok újrafeldolgozásra menjenek. Nem vásárol folyton ásványvizet, hanem a plasztikfogyasztását csökkentve újratölthető palackból issza a vizet napközben, jártában-keltében. Nem használ már olyan arctisztító krémeket és fogkrémeket, amelyek mikrobuborékokat tartalmaznak. De maradt még egy szennyező forrás, ami fogyasztásunk velejárója: az öltözetünk. Ez is az ökolábnyomunk része. Méghozzá elég szennyező eleme.

A divatiparnak hatalmas a környezetszennyezése. A textilanyagokhoz szükséges természetes rostokat adó növények termesztése gyom- és rovarirtó szerek használatával jár. A kelmék kezeléséhez és festéséhez is nagy mennyiségű kemikália kell. Ez mind ipari szennyvizként végzi, amit jó esetben megszűrnek szűrőkkel, mielőtt az üzemből visszaeresztik a közeli folyóba.

Fotó: Flickr/smittenkittenorig

Mostanában sok szó esik a tengerekben hömpölygő plasztikszemétről és arról, hogy ezek széttöredezve mikroplasztikként bekerülnek a táplálékláncba. De nem csak az élelmiszerek csomagolása, az italospalackok vagy a műanyag tárgyaink adják e hulladékot, amik bolygónk vizeibe kerülnek. Hanem a ruháink is.

A csapvízben is ott a mikroplasztik – mit tehetünk?
A PET italospalackokon túl egész plasztikuniverzum létezik. Teafilter, cigarettacsikk, nedves törlőkendők és még sorolhatnánk. A különféle műanyagok sokféle termékben megtalálhatók, és a mosással vagy a szemetelésünk révén bekerülnek a talajvízbe is.
Egyre több tudományos vizsgálat tanúsítja, hogy a ruháinkból kikerülő úgynevezett mikrorostok, melyek szintén műanyagból készülnek, szintén "előkelő" szennyező forrásai a vizeinknek. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy ezek a mesterséges anyagú rostok hozzákötődnek egyéb szennyező anyagokhoz a környezetben, mint például a DDT (diklór-difenil-triklóretán, a rovarméreg) vagy a PCB (poliklórozott bifenilek, régen például hűtőszekrények hőszigetelésére használták).

Az sem segít, hogy a műanyag alapú ruhákat sokszor olyan vegyi anyagokkal kezelik, ami vízálló jelleget kölcsönöz nekik. De említhetjük, a festékeket, a folt- és tűzálló anyagokat, amiket szintén használnak a textilek előállításánál. Laboratóriumi tesztekben már kimutatták, hogy ezek a kemikáliák károsítják azokat a mikroorganizmusokat, melyek elfogyasztják őket.

Mi emberek is elfogyaszjtuk ezeket a mikrorostokat. Mit tehetünk? Arról nem nagyon szólnak a témában publikált cikkek, hogy a boltokban kapható vízszűrős kancsók vajon sikeresen kiszűrik-e a mikroplasztikot. De ha ez hatékony módszer, akkor is marad még egy támadási felület: a ruháinkból eredő műanyag mikrorostokat kimutatták már a levegőben is, s ha belélegezzük, a tüdőnkben is lerakódnak.

Folytatjuk.

(GreenBiz)

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo