Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.

A glifozát a gyomirtók korábbi generációjának fő komponense volt, többek közt a Monsanto világszerte slágerterméknek számító Roundupjának. Éveken át folyt a vita arról, hogy a glifozát rákkeltő-e, tavaly egy amerikai bíróság végre kimondta, hogy az. Felülírva a vegyipari lobbinak behódoló WHO óvatoskodó, 2015-ös állásfoglalását, miszerint „valószínűleg rákkeltő” a vegyi anyag, amerikai tudósok most megerősítették: az immunrendszerben okozhat rákot a glifozát.

Korábban a patkánykísérletek eredményein múlt a vegyszerek engedélyezése, Obama alatt kaptak nagyobb súlyt a kemikáliák emberi egészségre gyakorolt hatásáról szóló vizsgálatok. Ezeket szorítja most vissza Trump csapata. A vegyipari óriáscégek agresszíven lobbiztak ezért a változtatásért Washingtonban.

A gyomirtó szerek előző generációja a glifozátra alapult. Csakhogy glifozátrezisztenciát alakítottak ki a gyomok Amerikában, ezért a Monsanto Roundup gyomirtója és Roundup Ready vetőmagjai már finoman szólva nem elég hatékonyak. „Utódként” a dikamba-alapú gyomirtót és az Xtend szójavetőmagokat dobta piacra a multi, de ez válságméretű növénypusztulást okozott. Olyan hatékony lett a gyomirtó, hogy a szomszédok növényeit is kiirtotta. A Monsanto be van rezelve, októberben jár ugyanis le gyomirtójának állami engedélye az USA-ban. Meghosszabbítja-e a Környezetvédelmi Hivatal?

Az 1970-es évek óta nő a poliésztergyártás, s ezzel együtt a tengerekben és folyókba lerakódó műanyag mikrorost-mennyiség, amit aztán elfogyasztunk az ivóvizünkkel vagy éppen a tengeri sóval.

Itt a poliészter-armageddon. Egy poliészter polárdzseki egy mosás során 1900 darab műanyagrostot ereszt ki magából. Ez a mosógépünkből a városi vízvezetékrendszeren keresztül a folyókba és a tengerekbe kerül. Majd újra a városi vízműrendszerbe, vagyis a poharunkba. És van még egy rossz hír: a levegőben is szállnak, s a tüdőnkben is lerakódnak.

A Greenpeace évek óta gyakorol nyomást a divatipar szereplőire, hogy csökkentsék a szervezetünkre és a környezetre káros vegyi anyagok használatát a ruhák készítésekor. Detox kampánya keretében a szervezet most jelentést adott ki, melyben az előrelépést elemzi e téren.

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

A globális élelmezést jelenleg drága műtrágyákat, gyomirtókat és növényvédő szereket használó mezőgazdálkodással oldjuk meg, ami fenntarthatatlan, mert ez nemcsak a természeti környezetre, de az emberi egészségre is ártalmas.

A globális élelmiszerellátás múlik rajtuk, hiszen az élelmiszernövények nagy része beporzást igényel. Nemcsak a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek miatt pusztulnak. A mézelő méhek elveszik a vad beporzó fajoktól az élelmet.

Hetvenöt százalékkal csökkent a rovarpopuláció Németországban. Pedig az állati tápláléklánc fontos elemei, s a megporzás miatt a mi élelmünk is tőlük függ. Még a természetvédelmi övezetekben is csökken a rovarok száma. Az egyik teória szerint ez a neonikotinoid-alapú növényvédő szereknek köszönhető.

A mezőgazdaságban mindenhova permetezik a gyom- és rovarirtó szereket, oda is, ahova nem kellene. Ezért fejlesztenek ki rezisztenciát a kórokozók. Aminek a következménye: még több permetezés, hogy hasson a kemikália. Ördögi kör. De új modell van születőben. Robotika, alakfelismerő szoftver és mesterséges intelligencia az agráriumban.

Több ember hal meg évente a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, gyilkosságban, maláriában, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százalékát veszik el ezek a halálesetek. A kemikáliák közel felét nem is tesztelték azt illetően, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre.

Mindig az olajszektort és a cementgyártást emlegetjük, ha szennyező iparágakról van szó, de a divatipar sem marad el sokban tőlük. A nyugati világban élő fogyasztókként hozzászoktunk, hogy bagóért vásárolhatunk ruhadarabokat a diszkontdivat márkáitól. Egy aktivista szervezet utánajárt, hogyan szennyezi a talajvizet és az ivóvizet a műselyemgyártás Kínában.

Nagy a vízlábnyomuk a dohányipari világcégeknek, hatalmas erdőterületeket irtanak ki és irdatlanul sok vegyi anyagot használnak a termesztéshez, amik a gazdák szervezetének is rendkívül ártalmasak, nemcsak a természeti környezetnek. Mindezek ellenére a dohányipari multik még mindig nem részletezik eléggé a környezeti hatásukra vonatkozó adatokat. A WHO kötelezővé tenné az adatközlést.

Mivel a nagyvállalatok dolgozói sokszor részvényopciókban kapják év végi jutalmukat, ezért az érdekük, hogy a cég mindenáron jól teljesítsen. Így fordulhat elő, hogy az esetleges jogsértéseket senki nem jelenti – hisz akkor zuhanna az árfolyam.

Van egy kémiai anyag, amit mostanra egyszerűen nem lehet kikerülni. Van a popcorn zacskójában, a bútorok bevonatában de még jegesmedvékben is megtalálták.

Az ENSZ Világegyészségügyi Szervezetének rákbetegségekkel foglalkozó intézete a "valószínűleg" szót választotta a gyomirtószer rákkeltő hatásának jellemzésére. Akkor most rákkeltő vagy sem?

A víz a Föld talán legértékesebb természeti erőforrása. Vele működnek az erőműveink és minden fontos iparág kénytelen rá hagyatkozni. Húsz érdekes adat, amit talán nem tudott a vízről.

Moratóriumot rendelt el az Európai Bizottság azokra a rovarirtó szerekre, melyekről szakemberek úgy sejtik, felelősek a méhpopuláció világszerte tapasztalt pusztulásáért. A méheknek nemcsak a mézet köszönhetjük, nélkülözhetetlen elemei a táplálékláncnak: az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be. A hazai mozikban már látható a témát feldolgozó dokumentumfilm, A méhek világa.

Azt már elérték a piaci szereplők, hogy a föld alatti, kiürült földgázmezőkbe juttassák a gyárak kéményeiből áramló üvegházgázokat a carbon capture technológia révén, de hogy termékekbe is préseljék a széndioxidot, az új kezdeményezés. Két olajmulti, a BP és a ConocoPhillips egy ilyen megoldásba fektetnek közösen.

Ezentúl a tengerek és folyók szennyezettségének mérésére használják majd a biolumineszcenciát, vagyis a vízi élővilág fajainak 90 százalékában meglévő képességet, hogy fényt képesek kibocsátani.

A Bisphenol A, ismertebb nevén a BPA olyan anyag, amivel mindenki érintkezésbe kerül: a műanyag egyik alkotóeleme. Benne van az ételhordóban, a műanyag-tányérban, az ásványvizes palackban, és milliónyi más csomagolóanyagban. Közel tíz éve kutatják ezt a komponenst, több száz tanulmány készült róla, és egyes tudósok esküdnek rá: használata káros az egészségre. Újabban a washingtoni kormány is megfinanszírozott több ilyen vizsgálatot, hogy eldöntse, rendeletileg kell-e korlátozni a BPA használatát?