A 2000-es években érvényesült diszkontdivat, más néven „fast fashion” (ami a gyorséttermekre utalva gyorsdivat) árucikkei olcsó alapanyagokból készülnek olcsón termelő országokban. Ez a H&M, a Zara, a Marks & Spencer vagy a Tesco saját márkás ruháinak alapkoncepciója.
Az ágazat zászlóshajóinak felívelését jól jelzi, hogy a Zara mögött álló Inditex tulajdonosa, Amancio Ortega 80,1 milliárd dolláros vagyonával a világ harmadik leggazdagabb embere. Az igazán híres márkanevek, Armani (8,5 Mrd dollár), Valentino (1,5 Mrd dollár), Calvin Klein (700 M dollár), Lagerfeld (125-200 M dollár), Ralph Lauren (5,9 Mrd dollár) a közelébe sem érhetnek a magánvagyonukkal.
Csakhogy e vagyonok és a céges profitok meg osztalékok megtermelése óriási externáliákkal jár. Ezek nincsenek beépítve a ruhaipari cikkek áraiba. Nem fizet értük kompenzációt senki.
Helló, műselyem, viszlát, ivóvíz!
A ruhagyártás egyik legszennyezőbb aspektusa a műselyem (angolul viscose vagy rayon) elkészítése.
A műselymet a poliészter és a pamut kiváltására szokták használni, mert strapabíróbb, és az előállítása olcsóbb. A méregdrága ruhákban éppúgy megtalálható, mint a diszkontdivat termékeiben.
Általában cellulózból állítják elő, s mint ilyen, félig mesterséges anyag. Forrása leginkább eukaliptusz, bükkfa és fenyőfa. Ezeket vagy fenntartható módon termesztik, vagy nem. Leginkább a gumigyárakban dolgozókban figyelték meg káros hatását.
Kemikáliakarnevál
A műselyem megmunkálása sok vegyi anyagot igényel. Használnak az eljárás során karbondiszulfidot, ami rendkívül tűzveszélyes anyag, és már összefüggésbe hozták a koszorúér-betegségek, bőrbetegségek, rákbetegségek és születési rendellenességek kialakulásával is.
De ez még nem minden. A műselyemgyártásban szerepet kap a nátrium-hidroxid és a kénsav is.
A Changing Markets Foundation 10 üzemet vizsgált Kínában, Indiában és Indonéziában, hogy kipuhatolja, milyen ökológiai vonzatai vannak a műselyem előállításának.
Hát, nagyok.
A Shandong CHTC Helon Company egyik üzeménél például a törvény által megengedett karbon-diszulfidszint háromszorosát mérték. A környéken élők arról panaszkodtak, hogy a kútjaik vize ihatatlanná vált.
A Changing Markets megjegyezte, hogy a diszkontdivat márkái nagy nyomást helyeznek a beszállítókra, hogy minél gyorsabban gyártsanak és minél olcsóbban, s ez az üzleti környezet nem kedvez a környezetkímélő eljárásoknak.
A The Guardian megkereste a szóban forgó márkákat, hogy kommentálják a szennyezésről szóló állításokat.
A Zara és a H&M volt a legkészségesebb, hogy nyilvánosságra hozzák, honnan szerzik be a műselymet a termékeikhez, a H&M hozzátette, hogy külső konzultánssal dolgoznak az ellátási láncuk zöldebbé tételén. Az Inditex (Zara) az év végén fogja nyilvánosságra hozni műselyembeszállítóinak a listáját. A Magyarországról a közelmúltban kivonult Marks & Spencer közölte, hogy direkt fizet a beszállítóinak azért, hogy fenntarthatóbb módon termeljenek. Több brand azonban titkolózik. A Tesco csak annyit mondott, hogy az angol napilap cikkében említett üzemben nem gyártat, és hogy igyekeznek a beszállítókkal együttműködve csökkenteni divatcikkeik vegyi lábnyomát.
Forrás: The Guardian